Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A színészet elmélete

amint az akarat által határozódik vagy nem; éa anyagát vagy a létező világban gyűjti, vagy átcsap a lehetőség területére, s ekkor a valóságban észlelt tárgyakat /különböző egybeolvasz tás, nagyitás, kicsinyités és más számtalan változtatás által/ átdolgozza, átalakitja. Hogy ez esetben mértéktelen képzelgéssé ne fajuljon, szük séges, hogy működésében az ész világa vezesse, mi által a lehetőség valószínűvé válik /ezen alapszik a költői igazság

/; továbbá: hogy a szépség fogalmával legyen kapcsolatban, mi ál tal a képzelet teretményei művészi képekké alakulnak. 8.§. A képzelet hatása az életben és a művészetben A képzeletnek nagy hatása van az emberi élet hasznosságára ós kellemességére. Ugyanis: 1- ször fölébreszti és támogatja az értelem tevékenységét. Az értelem feltaláló és felfedező kísérletei csak a fantázia segítségével lehetségesek. 2- szor vldámit, fölemel, vigasztal, midőn a jobb múltat varázsolja vissza; vagy a kietlen, zord valóságból egy szebb, eszményi világba ragad. 3- szor. A képzelő erő tulajdonképpen mulattató tehetség, tapasztalataink közé kellemes változatosságot vegyitvén; ami nélkül az ember mind magában, mind másokban az unalom gyötrő érzetét költi fel. A képzelet működése, amennyiben a belső képeket külső esz közök által láthatóvá képes tenni: művészet

, s mint ilyen, kü lön pfilozopflai fegyelem, az esztétika tárgyát képezi. Minthogy a képzelet működését főképpen az érzés ébreszti