Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/

tével különböző módon kerültek kapcsolatba. Egészen biztos, 'hogy ez idő tájt Paulay már tagja a Corvin-páholy elnevezésű szabadkőműves csoportnak is. Paulay Lajos kiadatlan tanulmánya, amely "Paulay Ede és tizenkét nemzeti szinházi tag szabadkőműves munkásságát" tárja föl, hivja fel a figyelmet ennek az alig ismert ténynek a jelentőségére, részleteire, éppen a kritikus 1874-i878-as évek folyamán. Az országos szintű Corvin Mátyás szabadkőműves páholynak Podmaniczky Prigyes báró éppúgy tagja volt, mint Paulay, a nyilván ezért jelent meg a már emiitett névnapi előgratuláción. A páholynak Paulay "nagymestere" lett, és a szinházi tagok közül ebben a viszonylatban többek között olyan vezető szinészek is alárendeltjei voltak, mint Peleki Miklós, Náday Perenc, Benedek József, Bercsényi Béla, Halmi Perenc, Nagy Imre stb. Ezt igazolja az az újsághir is, amely szerint Peleki Miklós 25 éves nemzeti szinházi jubileuma alkalmával a tisztelgők hosszú sorát szabadkőművesek küldöttsége nyitotta meg "Paulay Ede vezetése alatt", "s szeretett milliók nevében üd73 vözölven ot". S hogy nemzeti szinházi "száműzetése" alatt is szoros kapcsolatban maradt a szűkebb értelemben vett szakmával, azt az is jelzi, hogy "a magyar szinészkebelezet központi kormányzó tanácsa

,r egy - "szinügyrendezést" előkészitő tanulmány irását határozta el, melynek megfogalmazásában egy "szűkebb körű választmány" /Benedek József, Bulyovszky Gyula és Szigeti Imre társaságában/ Paulay is részt vett. A szakma bizalma nyilván egyértelmű volt, hiszen az 1877.decemberében tartott IV. szinészkongresszus az ötödik legmagasabb szavazatszámmal Paulayt