Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/

látványos produkciói után Paulayt méltatta először rendezőkónt a magyar szellemi éet. A Nemzeti Szinház drámai igazgatója Külön, részletes tanulmányt igényelne Paulay Ede szinházirányitó, igazgatói tevékenysége. Ezúttal azonban rövid vázlattal kell megelégednünk. Hogy volt érzéke egy szinházüzem adminsztrativ tennivalóihoz is, ez rendkivül korán kiderült, hiszen már pályára lépése harmadik évében Láng Boldizsárnál is végzett titkári teendőket. Ez a munkája rendszeressé vált Havi Mihály társulatánál, ahol "müigazgatási titkár"-ként is számon tartották. De például Egressy Gábor vendégjátékát szervezi Latabár Endrénél szabadkai tartózkodásuk alkalmával. Még lehetne sorolni az idevágó példákat.^ Szinte nemzeti szinházi szerződésének első hónapjaitól kapott a szinészi munkakörön kivül eső más jellegű megbízásokat is. Már I864 februárjában közreműködött mint drámabiráló /"igen"-t mondva egy egyébként el nem fogadott drámára/. Ezt a tevékenységét alkalmilag egészen 1867. november végéig végezte; gyakorlatilag rendezővé való kinevezéséig. Ezalatt huszonegy 65 darab minősítésében vett részt. 1868. január 3o-án indult el a szinházi törvények reviziója, amelyet Benedek Józseffel együtt Paulay Ede végzett el, s ugyancsak tagja volt annak a bizottságnak, Szerdahelyivel, Peleki Miklóssal és Gyulai Pállal együtt, amely a szinház könyvtárának átvizsgálására alakult, a repertoár felfrissítése érdekében. 14oo mü közül 259-et, köztük 89 eredetit minősítettek előadhatónak; ezek az a» datok is bizonyitják a munka volumenét.^ Jelentős része volt annak az emlékiratnak az elkészítésében, amely az ún. 1869-es