Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/

December 1-je és 15-e között kellett jelentkezni Pestetich Leó gróf főigazgatónál, a Nádor utca 14. szám alatt.

21 A titkári teendőket viszont már ekkor Paulay üde látta el. Ebben a minőségében működött egészen 1868 júniusáig, amikor a főigazgató távollétében Gyulai Pál aligazgató felszólította, hogy a betegeskedő és emiatt külföldre utazott Tóth Jószefet - aki Egressy Gábor 1866-ban bekövetkezett halála óta a drámai gyakorlatot tanitotta - helyettesítse. Ezt a megbizást Paulay csak úgy fogadta el, hogy a tanári fizetést továbbra is folyósit, , 22 sak Tóth Józsefnek, a felépüléséig. Egy ev múlva, mivel állapota nem javult,Tóth lemondott tanári székéről; ezzel egyidejűleg a m. kir. belügyminiszter Paulay Edét véglegesen tanár'23 rá nevezte ki. Ugyanez év, tehát 1869. december 11-én "enquête" nyilt meg a Nemzeti Szinház szervezeti problémáinak megvitatására, amely tisztázta a Képezde helyzetét is, azt a Nemzeti igazgatójának felügyelete alá helyezve; ez 187o októberétől Orczy Bódog báró személyes irányítását jelentette. Ily módon Paulay két minőségében kétszercsen is a szinház igazgatójának tartozott felelősséggel.

2

^ 1872-ben, mivel ekkor már három esztendeje rendezői feladatokat látott el a Nemzetiben, lemondott titkári hivataláról; ez azonban csak átmeneti könynyebbséget jelentett számára, mert amikor a szinház igazgatását Szigligeti Ede vette át, lemondva a Képezdében végzett aligazgatói munkaköréről és az elméleti tanszékről, a közoktatási miniszter engedélyével ezt az állást Paulay Edére bizták. /1874-től már csak ez maradt Paulay főfoglalkozása, mert később ismertetendő okokból, 1874 tavaszától megszűnt a Nemzeti 25 , tagja lenni. 1878 elején ujabb vá-ltozások történtek Paulay