Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Jegyzetek

Ezzel sem elégedtem még meg. Mindezek után kértem az igazgatóiul, ismételve, rendezői állásomtól való fölmentésemet, melyet e másik melléklet szerint meg is adott. E

gy> nem önhibámból, a legérzékenyebb oldalról talált felingerlésből eredt, izgatott perc botlását e hármas elégtétellel nem tettem jóvá? Mit kellene még tennem? Lehet még valamit tennem? Miféle gonosztevőt büntetnek egy vétkéért négyszeres büntetéssel? Nem szabad legalább elől kezdenem azt a pályát, melyen tizedfél évi buzgalommal, és soha meg nem támadott becsületességgel haladtam, és értem odáig, hol már az elismerés is kezdett nyilatkozni. ítéljen, mélyen tisztelt uram, ezek szerint; és ne Ítéljen el hamis értesülésből. Én nyilvánosan nem védem magamat, mert a fentebbi apró részleteket nem közölhetem; de reméltem, hogy Önnek, mélyen tisztelt uram, egy, bárhol kimondott szava szerencsétlen helyzetemből felvilágositja azokat, akik hallják, s ez nekem elég! Budapesten, 1873. március 28-án Mély tisztelettel maradtam alázatos szolgája, Paulay Üde lo. PRIELLE KORNÉLIÁHOZ /1874/ Tisztelt Barátnőm! Amint tudja, a művezetői gondok az utolsó napon annyira igény-