Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A magyar színészet

A Népszinház első bérlő-igazgatója 1875 októberétől kezdve Rákosi Jenő drámairó volt. Hatévi . igazgatása után Evva Lajos vette át tőle az igazgatást. Egy fővárosi bizottság gyakorolja a felügyeletetj amelynek elnöke a polgármester. A népszinmü és operett mellett nagy tért foglalnak el a műsoron a klállitásos darabok. A régibb irók közül Rákosi Jenő, Bérezik Árpád, Almási Tihamér, Lukácsy Sándor, Margitay Dezső, Pollinusz Aurél és Rátkay László támogatják leginkább e szinház műsorát, melyet Csepregi Perenc és Tóth Ede halála után leginkább szinészirók látnak el újdonságokkal. A szinház személyzete élén a megnyitáskor a népszínműnek két oszlopos tagja a Nemzeti Színháztól átment Blaháné és Tamási József, s mellettök Eőri Gusztáv állott. Ez utóbbi, a népies vásott suhancok és elzüllött alakok kitűnő személyesitője, hamar meghalt; Tamásit is eltávolította gyógyíthatatlan betegsége a színpadtól, s ma már a népszinmü egyetlen, de hatalmas vonzóereje Blaháné, kinek minden újabb , alakitása egy-egy diadal; az ő szereplése életet önt a leggyöngébb népszínművekbe is. Ezek körül Pálmai Ilka /ki újabban a német szinpadra lépett át/, Hegyi Aranka /Blaháné mellett a Népszinház legkedveltebb tagja/, Klárné, Pártényiné s mások, és a korán elhalt Együd Istvánon és Tihanyi Mihályon kivül Solymosi Elek, Kassai Vidor, Horváth Vince stb. csoportosultak. Azóta a személyzet sok új erővel szaporodott. Legújabban a városligeti német szinkör tulajdonosa és igazgatója is magyar társulatot szervezett, s igy fölváltva hat magyar szinházban talál ma a fővárosi közönség műélvezetet és szórakozást. Az operának a hetvenes években Benza Ida művészete volt a