Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - A magyar színészet
dalokat arattak bennök. 1845-ben Thern Károlytól Tihany ostroma cimü eredeti dalmű került szinre. Szigligeti a negyvenes évek elején népszínműveivel a magyar drámairodalom egy új, nemzeties fajtáját alapította meg. A Szökött katona . Két pisztoly . Csikós. stb. nemcsak ez évtizedben voltak, hanem mai napság is vonzó darabjai a magyar műsornak. E műfajnak kiváló müvészalakj ai: Füredi Mihály, a népdalok hőse, ki azonban mint operaénekes is kitűnt, különösen az eredeti magyar operák bariton szerepeiben, és Réthy Mihály, a töröl metszett népies alakok megteremtője. A szinraüvek Gaál József Peleskei nótárius ával és Nagy Ignác Tisztúj itás ával együtt nagy lendületet adtak a magyar drámairodalomnak és a színészetnek egyaránt; mert ezek, valamint a Czakó Zsigmond Kalmár és tengerész . Végrendelet , Leona , I.László és koxa , és Vahot Imre Zách nemzetség , Farsangi iskola . Országgyűlési szál láSj Huszárcsiny , stb. cimü közkedveltségü müvei voltak a műsor legvonzóbb darabjai, és a Kisfaludy, Vörösmarty, Tóth Lőrinc, Fáy András, Kovács Pál régibb darabjaival, valamint a Kúthy Lajos / Fehér és fekete /, báró Jósika Miklós / Aaorjánok és Jenők/ , Obernyik Károly / Örökség , Khelonisz. , Nőtlen férj , stb./, Hugo Károly / Báró és Bankár , Mátyás király , Világ színjátéka / , Szigeti József / Jegygyűrű , Szép juhász , Becsületszó és kivált később Vé^ bakancsos és fia, a huszár / és Degré Alajos / Bál előtt és bál után , Rendkivüli előadás , stb./ újabb mü veivel az eredeti szinmüirodalom előtérbe nyomult. Ez évtizedben a szinház sok válságnak volt kitéve. Az országos kormányzó választmány, melyet 1841-ben az országgyűlés br. Orczy György elnöklete alatt alakitott, 1844 és 45-ben
