Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A színészet elmélete

jelzője kapja meg a főhangot; pl. A leg

első magyar emberi a király. 10. Ha az ige nélküli mondatban a főnevet több jelző előzi meg, éa ezek egymásra vonatkoznak, az elsőt kell hangsúlyozni; pl. Egy szen

vedélytől égetett kebel. 11. Ha a jelzők egymástól függetlenek, mind hangsúlyozandók, akár előtte állanak a főnévnek, akár utána; pl. Brutus derék,becsület

es férfiú. Hazátok dús

, nagy, büszk

e hon. 12. A főnév megtartja - jelzője dacára - a hangsúlyt, ha új eszmét vagy ellentételt foglal magában; pl. Virágbokor virágos kert helyett. 13. A tagadókat és tiltókat főhang illeti; pl. Egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk. Kérlek, ne bántsd őket. 14. A tagadóktól és tiltóktól a jelző és kérdő szók elveszik a főhangot; pl. Ha még késő nem volna. Csak ezt ne tedd. Miért nem mentek? 15. A tagadók és tiltok -dacára jelzőjüknek - megtartják a főhangot, ha ellentételt akarunk általuk kifejezni; pl. Ki sze

retnék menni, de be nem vágyom. lo.§.

i A többtagú mondatok hangsúlyozása 1. Vannak mondatok, melyekben a határozók külön csoportokra oszlanak; ilyenkor minden külön csoportban a legelöl állókat kell hangsúlyozni; pl. Egy tisz

teletre méltó ősz kezébe, negyven esztendei szolgálatáért, szá

raz kényért nyújtasz, magyar hazám!? 2. Vannak mondatok, melyekben egy dologról többet állitunk, vagy többről egyet. Ezek a többtagú összetett, elszámláló és