Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - Nyilatkozat
a színháznál. És mit tett? Szétnézett a régiek közt, és felelevenítette A jó hazafiak at Toldytól, mely 4, Házassági 3 ' Parancsolat ot Szigligetitől, mely 8, Közügyek et-Bercziktől. mely 6, Becsületszó t Szigetitől, mely 6, Dózsa György öt Jókaitól, mely 16, Vén bakancsos t és Kísértet et /mindkettőt ének nélkül/ Szigetitől, melyek 6, Trónkereső t, és Rákóczi t Szigligetitől, melyek 3, Az égben t Balázstól, mely 3, Világ urá t Szigligetitől^ mely 25 év, Hűség próbájá t és Kérők et Kisfaludytól, melyek emberemlékezet óta nem adattak. Levélben és szóval felkérte támogatásra azokat az irókat, kik régebben és újabban lendületet adtak a magyar drámairodalomnak. Eközben jött is egy pár újdonság. A 78-diki pályázatok eredménye volt az Ellenállhatatlan és Tamóra . Az előbbi szép sikerrel 5-ször adatott; az utóbbit már csak kétszer, Tóth K. Kis hóbortos a egyszer, Bulyovszki Fúzió ja szintén csak kétszer került szinre. Természetes, hogy sem a gyönge újakat, sem a régieket nem lehetett annyiszor adatni, mint a jó újakat; azért ez adatokból senki sem fogja kiolvashatni, hogy a dr. igazgató le akarja szorítani az eredeti drámairodalmat ; hanem inkább azt, hogy mennyi fáradtságba került, és a személyzet részéről mennyi buzgóság kellett ahhoz, hogy Ily körülmények közt 54, csaknem mind különböző eredeti darabot lehessen előadni, mégpedig oly sikerrel, minőt a sajtó Trónkereső , Rákóczi , Dózsa , Világ; ura . Hűség próbája , A kérők , sat. után konstatált. Térjünk át a cikk más adatára. Itt már az 1874/5-ik évet veszi alapul, mondván, hogy akkor 11.5oo ftot fizettek magyar Íróknak, 1878/9-nem pedig csak 3.754 ftot. Ez is igaz. De lássuk csak ismét a számok magyarázatát.
