Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Jelentése külföldi útjáról

Belseje mind kényelem, mind disz és jövedelmezőség tekintetében tökéletes. Hozzátéve még, hogy csak 9oo ezer tallérba került: a legszebb, legjobb és legolcsóbb szinház áll előttünk. A szinház a városé, és bérbe van adva. Egész éven át minden nap van előadás benne. Drámát és operát tart. Nagyon szép alapja van a szinészek nyugdijának. Ez az egyetlen szinház, mely minden tagnak 6 évi működés után már jogot biztosit a nyugdijhoz. Ezt a város külön kezeli, és a városi pénztárból fizetteti. Mindamellett nehéz helyzete van a bérlő igazgatónak, mert épp azért, hogy nagy szinházi közönsége van, mely ilyen bőkezűen gondoskodik a szinészek jövőjéről: nagyon is sokat követel; márpedig nagyon nehéz Lipcsében jó tagokat kapni; mert dacára annak, hogy a német szinészek és szinházi foglalkozásból élő emberek száma meghaladja a hatezret, a valamire való tagokat mind lefoglalják az udvari szinhazak, s csak alig egykét föltünőbb tehetség szerződik városi szinházhoz. A mostani igazgató: Haase, aki maga igen jeles szinész, és sok ideig volt a berlini szinház disze, lo ezer tallér bért fizet, és mégis 7o ezer tallér tiszta jövedelmet mutathat föl. Ez hat évig biztositva van számára; azontúl ismét más rakja zsebre e szép évi jövedelmet; mert olcsó tagokat szerződtetnek, s inkább az újdonságok ingerével hatnak, mint művészi törekvéssel . A fősúly az operára van fektetve, és egypár valóban jeles taggal rendelkeznek. A zenekar kitűnő; a Szentivánéji álom zenéjének legfinomabb árnyalatait is érvényre emelték. Mindent egybevetve, úgy találtam, hogy Lipcsében a részvény-