Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Jelentése külföldi útjáról

Az igazgatónak mindenben korlátlan rendelkezési .joga van

. 0 köti a tagokkal a szerződéseket : azonban a több évesek mindig az intendáns jóváhagyásának reményében köttetnek, s csak ennek megerősítésével lépnek életbe. Az igazgató terjeszti föl az intendáns közbenjárásával a főudvarmesternek az udvari színésszé való kinevezések javaslatalt. Az igazgató maga késziti a játékrendet; azonban meghallgatja a rendezők /de csak ezek/ véleményét is. Azon kérdésemre, hogy nem tanácskozik-e az igazgató a rendezőkön kivül másokkal is az ügyvezetés egynémely kérdéseiben? - azt kaptam válaszul: "Sind die Regisseurs schon parteiisch, da sie auch Schauspieler sind, wie wäre es, wenn die Mitglieder auch noch d'rein reden könnten?" Az igazgató fogadja el az új darabokat. Először a rendezőkkel olvastatja; ezek Írásban adnak véleményt, azután maga olvas és határoz. Ezt is csak azért teszi, hogy ne kelljen az abszolút silány müvek olvasásával az időt vesztegetnie. A rendezők általában inkább főügyelők, kik az előadás pontosságára ügyelnek azon rendelkezések szerint, melyeket az 1gazgatótól kapnak. Mindez áll az operai igazgatóra nézve is, aki egyszersmind karmester

, és a német klasszikus operák legkiválóbbjait maga igazgatja a zenekarban. A gazdasági vezetés mindkét színházban el van választva a művészi vezetéstől annyiban, hogy külön főnökök alatt az igazgatás egy alosztályát képezik; de a főnökök az igazgatónak alá vannak rendelve

, s rendeletei szerint és az ő felelőssége mellett kezelik a szinház vagyonát.