Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta

ismétlést megért. Vahot Huszárcsiny

e. melyet még a forradalom idejében Magyar huszár és vasas német cim alatt irt, az utóbbinak francia chasseurré való változtatásával most került szinre, s ez évben is, de főképp /sic!/ utóbb Hegedüsné páratlan Borcsája miatt nagy tetszésben részesült. De leghatározottabb sikert aratott Szigeti Vén bakancsos

a; kerek meséje, kitűnően jellemzett alakjai, s a jó ötletek özönéből sziporkázó dialógjai népszínművünk legkiválóbb termékei közé sorozzák e müvet, s még folyvást kitűnő helyet foglal el műsorunkon. 1856- ban nem kevesebb, mint huszonkilenc darab került szinre, s ez csakis úgy érthető, hogy a Nemzeti Szinház igazgatósága egy—és kétfelvonásos vígjátékokra hirdetett pályázatot, s az előadhatónak vélt darabokat mind előadták, éa előadás után ítélték a jutalmat a legjobbnak. Igy került színre tizenkét kis vígjáték. A jutalmat Szigeti Becsületszó cimü egyfelvonásos vig' játéka nyerte; de ezzel együtt több kis vígjáték maradt tartósan a műsoron, mint Dobsa Egy nő. kinek elvei vannak

, Szigligeti Nevelő kerestetik

. Degré Rendkivüli előadás cimü darabjai. Az ez évi Teleki-pályázat loo aranyát Szigligeti Mamá

ja nyerte el, minden tekintetben legjobb vígjátékaink egyike. Dobsa IV. László

ja és Obernyiknek, Egressy Gábor által újra dolgozott Brankovícs

a, nemkülönben Szigligeti Dalo3 Pistá

ja sok éven át maradtak a műsor kedvelt darabjai. Szigligeti ez évben összesen hat darabját adatta elő. Uj nevek voltak ez évi műsoron Gajzágó Salamon, Teleki /sic!/ Miklós, Beöthy László, Szerdahelyi Kálmán, de csak az elsőnek, a kolozsvári pályázaton jutalmat nyert Békésy

je vallott drámairói tehetségre. 1857- nek tizenegy újdonsága közül a Teleki-jutalomért egy-