Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta
ben Rőbogányi név alatt. Szigligeti három darabja hatástalanul enyészett el. 1853-ban kilenc új szinmü került szinre: Szigligeti Olgán ya és Jókai Manlius Sinister e mai napig értékes darabjai a magyar játékrendnek. A többi, tán Kövér Lajos Este és reggel cimü vigjátékát kivéve, tökéletesen megbukott. 1854 öt darabot tüntet fel, köztük egy új iró, Éjszaki Károly Egy kis ármány cimü, francia tárgyú vigjátékát. Szigliget ti Castor és Pollux a. Kövér Szép marquisné ja. és Czakó hátrathagyott Első László éa kora cimü drámája érdemel emlitést. 1855-ben tizenkét eredeti szinmü fordult meg a Nemzeti Szinház műsorán. Nagy mozgalom támadt ez évben a drámaírás terén. Tomori Anasztáz loo arany jutalmat tűzött ki a legjobb történeti drámára; s e jutalomnak négy feltűnőbb müvet köszönhetünk. Magát a pályadijat a birálók Jókai Könyves Kálmán ja és Hegedűs Bíbor és gyáaz a közt osztották meg; amazt magasabb költői értéke, emezt nagyobb azinpadi hatása miatt jutalmazták; mind a két cél föltétele volt a pályázatnak, a a kettőt egyenlőnek találták a mérlegen. Ugyanakkor egy harmadik iró hasonló tárgyú két darabja ia nagy feltűnést okozott. Berényi Antal Kálmán király a és Vak Béla király a; az elsőt csak egyazer adták ugyan, de a másodikat egy év alatt hatszor ismételték. Kritika és közönség sokat várt ez ifjú drámaírótól, midőn a halál véletlenül és hirtelen vetett véget szépen kezdett drámairói pályájának. Szigligeti Csokonai szerelme gyöngébb müvei közé tartozik, de Pünkösdi királyné ja a népszínművet a szalonba igyekezett átültetni^ és a kísérlet sikerült. Ez énekes vígjáték nagyon sok
