Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta
darabjaikba a napi események képeit; de cselekmények tárgyát nem azokból meritették. Szigeti Egy táblabiró a márciusi napokban , Obernyik Egy magyar kivándorlott a bécsi forradalomban , sőt Dobsa első müve: Március 15-ödike sem ama mozgalmas napok történetének tükrei, hanem olyan derült családi vigjátékok, melyeket a legnyugalmasabb időben Is meg lehetett irnl, és a Táblabiró t kivéve, melyet nyolcszor lehetett ismétel ni, még e rövid két évig sem bizonyultak életre valóknak. Czakó János lovag ja is ekkor került szinre. Czanyuga József Gazdag nő je azért említendő, mert a forradalmi időszak után vele nyilt meg a magyar drámairók munkássága. Vahot Öreg éa fiatal orvos ával meg akarta tréfálni a drámabirálókat. Mint forditott francia vígjátékot nyújtotta be a színházhoz, el is fogadták, elő is adták^és az első előadáson - meg is bukott. De köszönhetünk e két év utolsó hónapjának egy becses darabot, szinmüirodalmunk legjobb bohózatos vígjátékát: Liliomf it. Első előadásai az akkori nyomott hangulat közepette nem vivtak ki ugyan általános elismerést, de utóbb, főképp Szerdahelyi Kálmán kitűnő alakításával elfoglalta méltó helyét legkiválóbb szinmüveink sorában. 185o tizenhárom új szinmüvel szaporította, de csak kis részben gazdagította műsorunkat. Most Dobsa Lajos tűnik fel 3 darabbal, de egyik sem bizonyult nyereségnek szinmüirodalmunkra. A Marquis Brumont , Világismeret és Öcsém házasodjál közül kétségkívül az utolsó bizonyítja csak írójának tehetségét. Szigligeti 3 új darabja közül legtöbb értékű a Házassági három parancs ; Fidibusz megbU'
