Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta
aérleteiknél maradtak, s igy nem folytak be drámánk fejlődésére. Legnagyobb sikert a Szigligeti Gsikós a aratott^ s emellett csak az ő Szekrény rejtelme és Zách unokái ,Obernyik Nőtlen férj e, Czakó Leonáj a, Szigeti Jegygyűrű je és Degré Alajos félreismert lángész cimü vigjátéka maradt még hosszabb-rövidebb ideig a játékrenden. 1847 tizenegy új darabot mutat fel a műsoron, s ezek közül 3 egy új drámairó nem mindennapi alkotása. Hugó Károly Brutus és Lucrétiá ja, Báró és b ankár ja s Világ szinjátéka , a közönségesnél nagyobb drámairói tehetségre vallanak. A Báró ás bankár még ma is kedvelt darabja játékrendünknek. Vahot Imre két darabbal folytatta jól kezdett drámairói pályáját, de mind a kettő megbukott. Czakó Könnyelműek cimü drámája is két előadás után végképp letűnt a műsorról. Obernyik, Jósika sem volt szerencsésebb. Sőt Szigligeti két darabja közül is csak az egyik: a Mátyás fia vivott ki némi sikert, melyet azonban egy Jámbor Pál lal folytatott keserű polémia még kérdésessé is tett. E vita csak 25 év múlva dőlt el,midőn Jámbor Pál Törvénytelen vér cimü darabja a Nemzeti Szinházban előadatván, kevés sikert aratott, mig Mátyás fia fölelevenitése kárpótlást látszott nyújtani évek előtt méltatlanul megtámadott szerzőjének. 1848 és 49 szabadságharcunk e két éve lo új darabot mutat ugyan fel, de az akkori politikai élet áramlata csak egy jelentékeny darabban: Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogságá ban tükröződik vissza. A forradalmi légkör szült ugyan 3 más ily - úgynevezett - iránymüvet is, de azok irói csak beleszőtték
