Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

IV. A BIZOTTMÁNY JELENTÉSEI SAJÁT MŰKÖDÉSÉRŐL

IV. A BIZOTTMÁNY JELENTÉSEI SAJÁT MŰKÖDÉSÉRŐL 13. A, népszínházi bizottmány .jelentése négy évi működésének eredményéről és a szinhaz viszonyainak .jövő rendezéséről 3/1879. Egy népszínháznak a főváros pesti oldalán leendő létesítése iránt, már 1869-ben mutatkoztak törekvések, és fennállott Pest sz. kir. város törvényhatósága 1871-ben e törekvéseknek nagyobb lendületet adandó, egy népszinház céljaira egy ingyen telket t.i. a Hermina téri telket adományozta. A telek ekként megvolt, de nem volt meg a szükséges pénz. Ennek be— szerezhetése céljából több, az ügyért lelkesülő hazafi egyesülvén, a haza minden bonpolgárához felhívást intézett, melyben őket adakozásra szólította fel, de hogy mily csekély eredménnyel, erről a befolyt adományösszeg csekélysége (mintegy 30.000 frt) leginkább tanúskodik. A létesítő bizottságot azonban szerencsés körülmények véletlen találkozása kisegítette a pénzszükség bajából, értesülvén ugyanis a bizottság arról, bogy a belügyminiszter egy operaház építésére alkalmas telket keres, miután a Hermina téri telek a népszinház céljaira úgyis nagynak mutatkozott, ennélfogva a telket az operaház építésére 500.000 forintért eladta. Pest sz. kir. város törvényhatósága 1873. évben ez eladást jóváhagyta, egyúttal a népszinház céljaira a mértékhitelesítő hivatali telket 62.000 forint megváltási árért átengedte, a maga részére azt kötvén ki, hogy a színház osak kitűzött céljára fordítható, el nem idegeníthető, a főváros beleegyezése nélkül meg nem terhelhető; továbbá, hogy a színház kezelésére befolyást gyakorland