Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ

vagy a Valero-báz vagy a Két szerecsen (Paulay Ede) utca sarkán álló Bács-udvar belyére. Ezt eladják, a Valero-házra ninos elegendő pénz, Így az ügy elalszik. A nagy forgalmú környék kiválasztása mindenesetre - részvénytársaságról van szó - elég határozott üzleti célokat sejtet. 1871-ben Steiger Gyula ingyen telket kér a Köztörvényhatóságtói . Mivel a német polgároknak ugyanezt a kérését 1869ben elutasították , a városi tanácsülés némi vita után ajánlja csak fel a Hermina-téri telket a Népszínház céljaira . Az eredmény nyomán két gyűlést is tartanak, Szitányi Izidor, a 69-es bizottság elnöke szervezésében a Nemzeti Körben (X.22.), ill. a Vigadóban (X.24.) . A meghívottak a város vezetőin kívül (Gyöngyösi Alajos, Gerlóozy Károly); közéleti hatalmasságok: Horváth Boldizsár igazságügyminiszter, báró Lipthay Béla* báró Podmmuiozky Frigyes, valamint a legjelentősebb üzletemberek, virilisták (Vodianer Béla, Deutsch Bernát, Wöhrmann Mór, Veisz Bernát; Jármay Gusztáv gyógyszerész ós Forgó István üveges). Másrészt az értelmiség jélességeivel találkozunk: Hirsohler Ignác orvosprofesszorral, Hollós László botanikussal, Máday Izidor közgazdásszal, Burián Jánossal, a nagy pesti részvénytársaságok jogtanácsosával és Írókkal, újságírókkal (báró Kaas Ivor, Törs Kálmán, Kvassay Endre, Dux Adolf, Falk Miksa, Urváry Lajos, Kazár Emil, Mende Bódog). Tehát kb. fele-fele arányban találjuk meg a város gazdasági-közigazgatási életében fontos szerepet játszó, illetve a közvéleményt irányító figurákat. Ekkor születik meg az alapkoncepoió: a szinhaz a népnek