Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ

(és nem a népszínműnek) épül. Â szépen hangzó program sikerében bizva, közadakozást hirdetnek, hogy az 500 000 frt-ra becsült építési költségeket ezzel fedezzék. Az ügyek intézésére kilences bizottságot választanak arisztokrata elnök (báró Lipthay Béla) vezetésével. A tagok Vahrmann Mór nagykereskedő (a Lipótváros országgyűlési képviselője, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Deák aktiv politikai támogatója), Podraaniczky (az "Írogató, különo mágnás"), Gerlóczy, a későbbi alpolgármester, Steiger, Rákosi Jenő és Falk Miksa, a Pester Lloyd főszerkesztője. Az ingyentelekkel kapcsolatban azonban problémák merülnek fel. Bár a Közmunkatanács, a pesti építkezések irányitója beleegyezik a Hermina-tér átadásába, a Sugárút Részvónytársaság cseppet sem lelkesedik az ötletért, sőt tetemes anyagi áldozatra is kész, hogy a főváros reprezentatív főutjára az g Operaház és ne a Népszínház kerüljön . Ez mozgósítja a belügyminisztériumot, a városi tanácsot, s módosító határozat születik: a népszínházi bizottmány adja el 500 000 frt-ért a g kormány kezelésében lévő dalmü-alapnak a Hermina-téri telket , Helyette a Kerepesi ut - Sertéskereskedő utca sarkán álló telket (ára 62 000 frt) kapják meg. Az un. Alapszerződés, illetve az ehhez fűzött pótszerződés, mely a színház telkének ügyét rendezte, a 3U9/187U. sz. iratban szerepel; ugyanitt található, valamennyi, a szinhaz építésére vonatkozó tanácsi irat is. A színház építésének történetét összefoglalja az Alapítványi okirat (349/187*0 és a 3/1879. sz. a. szereplő első bizottmány! jelentés, melyet a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűléséhez három éves működéséről tesz a népszínházi bili