Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ A budapesti magyar Népszínház a kiegyezés után ismét fellendülő nemzeti közhangulat, valamint a Nemzeti Színházban uj virágzást mutató népszínmű iránti közönségigény szülötte. Felépítésének története a különböző visszaemlékezésekből, szakirodalmi feldolgozásokból a következőképpen rajzolódik ki. A mozgolódás 1869-ben kezdődik egy polgárgyülóssel, me,1 « lyet Balazsy Antal hiv össze a Nemzeti Körbe , Itt népszínházi részvénytársaság alakul (200-100 frt-os részvények kibocsátásával), nyilvánvalóan a párhuzamosan szerveződő német szinházi részvénytársaság konkurrenseként. A szervező bizottság elnöke Szitányi Izidor - a hires reformkori Ullmann-vagyon örököse, később Budapest egyik legnevesebb nagytőkése, A tagok két csoportba sorolhatók: a Kauser épitészdinasztia egyik tagja, a Herzfelder kereskedőcsalád egy tagja; ill, ügyvédek tartoznak az egyikhez - Kléh István (a népszínházi bizottmány később is legaktívabb tagja), Hegyesi László, Steiger Gyula (később a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazgatója). A másik oldalon pedig irodalmárokat találunk: Bulyovszky Gyulát, Éjszaki Károlyt és Molnár Györgyöt, a Budai Népszínház igazgatóját. A részvénytársaság a Király utcába tervezi az építkezést:
