Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Források - 1832 - 1836
amelyekre Ulászló 1-ső Decretuma nyilván azt kívánja: "Ut cum consensu omnium Dominorum Praelatorum, Baronum et Nobilium offerahtur", ha tehát ezeket kelletik közös megegyezéssel ajánlani, mennyire inkább ezt, ami csak ajánlás. - ö tehát tovább is semmit sem ajánl. Turóc vármegye elsó' követe ["justh Ferenc] : Nemes Trencsén vármegye követének előadását, hogy ti. szabad és önkényes ajánlásoknál ki-ki és így minden törvényhatóság is egyedül maga részéről tehet ajánlást, következőleg tehát a mostani szabad ajánlásnál is azon megyék, melyek a színház felállítására bő adakozásokat kimutatni akarják, más megyékre terhét nem róvhatják, amit ezt Bács vármegye követe által felolvasott és benne hivatkozott nemes Borsod vármegyének is utasításai igazolják. — Melyeknek csakugyan nem lehet más magyarázatja, csak hogy ők egyedül magok részekről felállítandó színház eránt adakozásokat bemutatni akarván ezen célra és csak magok részekről ajánlást tettek; Borsod vármegye követének minden megcáfolási igyekezete mellett a szóló tovább is pártolja. — Továbbra azon tisztelt Borsod vármegyei követ úrnak előadására, melyet a szóló észrevételeinek megcáfolására felhozott, csak azon megjegyzést teszi, hogy nem jól fogta fel tisztelt követ úr a szólónak észrevételét, és így megcáfoló okoskodása magában öszveomlik; mert a szóló sem azt egyenesen nem állította, hogy a színháznak előadásai minden tekintetben erkölcstelenségre vezetnek, hanem amint a Tekintetes Karoknak bizonyítására bátran hivatkozik, a szóló azt nyilatkoztatta, hogy azon kérdésre ereszkedni nem akar: erkölcsi kifejlődésre-e vagy erkölcstelenségre nagyobb részben szolgálnak a színház előadásai, amint az a szólónak utóbbi előadása tartalmából nyilván kitetszik, és amit a szóló előbbi előadásánál fogva tovább is bátran állít. — Ami pedig azon tisztelt követ úr által felhozott példát illeti: hogy ti. két meghasonlott testvér azon színházi előadásnál, melynek Bruderzwist nevezete van, jelen lévén, annak következésében több esztendei perlekedések után hírlapok jelentése szerint megbékültek, mely példa által a színház-előadásoknak erkölcsi kifejlődés tulajdonságát támogatni akarta — a történt esetnek tagadásába a szóló nem ereszkedik, de kérdi az előadó követ urat, vagyon-e arról biztosítása, hogy