Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1832 - 1836

vármegyei követ azt is fejtegette s kérdésbe vette, hogy a játékszín az erkölcsi mívelést is még vajon eszközli és terjesztie, ezt a szóló felelet nélkül nem hagyhatván, azt felelte Turóc vármegyének, hogy valami olyast kár kifogás alá venni, amiről Aeschilus és Sophocles idejében, ezelőtt 2000 esztendővel már a kimívelt izlésű görögök sem kételkedtenek. Mi légyen a játékszínnek valódi célja, elég világosan kimondotta a prussusok Nagy Fridrickje, ki a berlini theatrum homlokfalára ezt íratta fel: ridendo dicere verum; továbbá az erkölcsök javítására mely hathatós befolyása légyen a játékszínnek avagy csak ezen példából is megtetszik, hogy a múlt nyáron Németországnak egyik főbb városának theatrumán Kotzebuenak Bruderzwist nevű darabja adatván, jelen valának két testvérek is, kik több esztendők olta perlekedvén, egymás eránt oly engesztelhetetlen gyűlölséggel viseltettek, hogy őket semmi prókátori és bírói ékesen szólás öszvebékéltetni nem tudta, azonban az említett darabnak előadása közben elevenen látván a testvéri gyűlölködésnek ocsmányságát kinyomva, felkeresek egymást a játékszínben, s ott hevenyében öszveölelkezve és csókolódva megbékéltek. — Végre a kerületi izenetnek Pest vármegye követe által javallott módosításához a szóló nem járulhat, s kéri a Rendeket is, hogy azt el ne fogadják, mivel a dolog a következőkben sarkallik: hogy 1790-dik esztendőben fellobbanván a nemzetben a hazai nyelv szeretetének tüze, sokan óhajtották azt, hogy vajha Pesten egy nemzeti játékszín állíttatna fel, és mivel az ország gyűlése avégre semmit sem ajánlott, több egyes személyek és törvényhatóságok szép summákat ajánlottak, s a pénzt Pest vármegyének gondviselése alá adták, anélkül hogy tulajdonosságokról lemondottak volna, de Pesten mind csak nem állíttatván fel a játékszín, Borsod vármegye azon gondolatra jött, hogy ha már Pesten egy köz nemzeti játékszín létre nem juthat, Miskolcon mint 3000 népességű magyar mezővárosban a vidéknek használatára is egy játékszín állíttassék fel, és ezt Abauj, Gömör és Heves szomszéd vármegyéknek atyafiságos barátságos segedelmekkel fel is állította, s ahhoz még a Sáros vármegyei magyar szívű főnemes asszonyságok is önkénti ajánlásokból öszvegyűjtött több száz réf vásznokat küldöttének, sőt Gömör és Heves vármegyék azt írván meg Pest vármegyének, hogy