Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1832 - 1836

vármegyei követ azt is fejtegette s kérdésbe vette, hogy a já­tékszín az erkölcsi mívelést is még vajon eszközli és terjeszti­e, ezt a szóló felelet nélkül nem hagyhatván, azt felelte Turóc vármegyének, hogy valami olyast kár kifogás alá venni, amiről Aeschilus és Sophocles idejében, ezelőtt 2000 esztendővel már a kimívelt izlésű görögök sem kételkedtenek. Mi légyen a játék­színnek valódi célja, elég világosan kimondotta a prussusok Nagy Fridrickje, ki a berlini theatrum homlokfalára ezt íratta fel: ridendo dicere verum; továbbá az erkölcsök javítására mely hat­hatós befolyása légyen a játékszínnek avagy csak ezen példából is megtetszik, hogy a múlt nyáron Németországnak egyik főbb vá­rosának theatrumán Kotzebuenak Bruderzwist nevű darabja adatván, jelen valának két testvérek is, kik több esztendők olta perle­kedvén, egymás eránt oly engesztelhetetlen gyűlölséggel visel­tettek, hogy őket semmi prókátori és bírói ékesen szólás öszve­békéltetni nem tudta, azonban az említett darabnak előadása köz­ben elevenen látván a testvéri gyűlölködésnek ocsmányságát ki­nyomva, felkeresek egymást a játékszínben, s ott hevenyében öszveölelkezve és csókolódva megbékéltek. — Végre a kerületi izenetnek Pest vármegye követe által javallott módosításához a szóló nem járulhat, s kéri a Rendeket is, hogy azt el ne fogad­ják, mivel a dolog a következőkben sarkallik: hogy 1790-dik esz­tendőben fellobbanván a nemzetben a hazai nyelv szeretetének tü­ze, sokan óhajtották azt, hogy vajha Pesten egy nemzeti játék­szín állíttatna fel, és mivel az ország gyűlése avégre semmit sem ajánlott, több egyes személyek és törvényhatóságok szép sum­mákat ajánlottak, s a pénzt Pest vármegyének gondviselése alá adták, anélkül hogy tulajdonosságokról lemondottak volna, de Pesten mind csak nem állíttatván fel a játékszín, Borsod várme­gye azon gondolatra jött, hogy ha már Pesten egy köz nemzeti játékszín létre nem juthat, Miskolcon mint 3000 népességű magyar mezővárosban a vidéknek használatára is egy játékszín állíttas­sék fel, és ezt Abauj, Gömör és Heves szomszéd vármegyéknek atya­fiságos barátságos segedelmekkel fel is állította, s ahhoz még a Sáros vármegyei magyar szívű főnemes asszonyságok is önkénti ajánlásokból öszvegyűjtött több száz réf vásznokat küldöttének, sőt Gömör és Heves vármegyék azt írván meg Pest vármegyének, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents