Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Színházpolitikai kérdések a reformkori országgyűléseken /utószó/
SZINHÁZPOLITIKAI KÉRDÉSEK A REFORMKORI ORSZÁGGYŰLÉSEKEN A magyar nyelvű színjátszás igénye, a nemzeti színház eszméje a felvilágosodás szülötte.''" Megvalósításához a nemzeti mozgalom kibontakozása és a polgárosodás folyamatának megindulása adta a társadalmi-gazdasági hátteret és a lendületet. A magyar nyelvű színjátszás, az állandó magyar társulat és színház megteremtése egyrészt a nemzeti és polgári törekvések követelménye, egyik célja volt, másrészt a színházért folyó küzdelem szerves része lett a nemzeti és polgári műveltség - és e kettő egységének - kialakításáért s ezen keresztül a polgári átalakulásért és a nemzeti önrendelkezésért vívott több évtizedes harcnak. A nemzeti mozgalom és a polgári fejlődés élére álló köznemesi rétegek, valamint a melléjük felzárkózó értelmiségiek, városi polgárok és főnemesek úgy tekintettek a színjátszásra, mint a nyelvművelésnek, a nemzeti öntudat elmélyítésének és a haladó nézetek, az új társadalmi, művelődési mondanivaló közvetítésének egyik fontos eszközére; pártolását hazafiúi kötelességnek tartották. Ezért vált hazánkban a XVIII-XIX. század fordulóján a színház, a színjátszás politikummá és - Európában egyedülálló módon - országgyűlési tárggyá. Már az 1790-1791-es országgyűlés által kiküldött tanügyi rendszeres bizottság is foglalkozott a színház kérdésével. A diétán - az alsótáblán - 1807-ben került először szóba a játékszín ügye, de a követek többsége még nem látta szükségesnek a behatóbb tanácskozást. 1808-ban már igen; ekkor azonban a főrendi tábla foglalt állást elutasítólag. 3811-1812-ben eljutottak a felírásig is, de a király válasz nélkül hagyta a rendek kereset. A nemzeti színházért folytatott politikai harc a reformkorban ért el döntő - és sikeres - szakaszába. A rendek 1836-ban törvényt alkottak - kontinensünkön elsőként - a színházról, 1837-ben felépült és megnyílt a Pesti Magyar Színház, amelyet 1840-ben az országgyűlés egy újabb törvénnyel a Nemzeti Színház rangjára emelt. 1844-ben törvényjavaslattal - amelyet a diéta után rendeleti úton léptettek életbe - szabályozták az igazgatás módját,