Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1825 - 1827

1825. november 3., kerületi ülés [Preferenciális sérelmek és kívánságok - magyar nyelv és nemzeti nevelés ügyej Marczibányi János /Torontál vármegye / : A magyar nyelv terjesztésére módokról kell gondoskodni. Ilyen módok lehetnének ezek: országunkban mindenütt és minden magyarul folyjon; az ezen diétán hozandó törvények magyar és deák nyelven írassanak; a pénzek magyar körülírással veressenek; magyar theatrum legyen; a pesti theatrum, magyar földön és pénzen építtetvén, tétessék magyarrá . Szilágyi István: Kritikai adatok az 1825. évi országgyűlés november 2. és 3. napi tárgyalásainak történetéhez. In: Adalékok a M.T. Akadémia megalapítása történetéhez. Bp., 1877. 30. o. Tartalmilag megegyezik ezzel a németül írt "Titkos jelentés az eznapi kerületi ülésről a magyar nyelv tárgyában": Szekfü Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. 1790-1848. Bp. , 1926. 328. o. 3. 1826. január 21., kerületi ülés [Preferenciáiis sérelmek és kívánságok iránti izenet - magyar nyelv ügye] Jan. 21-én kerületi ülésben folytatólag a magyar nyelv dolgában előfordult az is, [...] hogy Pest városa a theatrumot németeknek adja ki, kik a magyart vagy éppen nem, vagy igen súlyos fel tételek alatt hagyják játszani. Máriássy [istván, Gömör vm.] s gróf Dessewffy[József, Szabolcs v

mj , hevesen kikeltek ez ellen Pest város követje, Boráros [Jánosa , mentvén városát, azt mondotta, hogy lehetetlen ott a magyar theatrumot fenntartani, mert nincs publicum ja, s az árendás belebukik az árendájába, ha a magyar játszókat engedi játszani. Erre Ragályi Tamás 22