Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)
A levelek feldolgozásának módja
keletkezésének a helyét (a ma elfogadott helyesírásnak megfelelően) a címzés után tüntettük fel a levél keletkezésének idejével együtt, ezt is a mai használat formájában. Esetenként egyes levelekről a keletkezési hely vagy idő (hónap, év) hiányzott, ezt pótoltuk a szövegösszefüggések és más levelekből adódó utalások alapján; ilyenkor az általunk meghatározott időpontot szögletes zárójelbe tettük, ugyanúgy, mint a levélen fel nem tüntetett keletkezési helyet. A levelek egy részének külső címzése (magyarul vagy latinul) megmaradt, de a címzésben oly nagyfokú eltéréseket és bizonytalanságokat tapasztaltunk, hogy ezeket jobbnak láttuk mellőzni. A leveleket gyűjteményünkben megpróbáltuk teljes szövegükben közölni; mi magunk csak egyetlen esetben tértünk el ettől a gyakorlattól: az 1807-es pesti országgyűlés idejére Fáy Andrást kérte fel Wesselényi, hogy tudósítsa az országgyűlés fejleményeiről. Fáy becsülettel''eleget tett a megbízásnak, terjedelmes beszámolóiban azonban csak rövid utalásokban foglalkozik a Pestre került erdélyi színésztársaság munkájával, életével, a levelek nagyobbik része nem színháztörténeti vonatkozású. A Fáy-levelek eredetiben is fennmaradtak, de nyomtatásban teljes terjedelemben megjelentek a Történeti Lapok hasábjain, ezért eltekintettünk a teljes szövegközléstől, csupán a színházi részletek közlésére szorítkoztunk. Minden más töredékes közlés oka az, hogy az egykori forrás eredetiben ma már hozzáférhetetlen, ezeknél a leveleknél nincs mód a szöveg rekonstrukciójára. E levéltöredékek azonban nem nélkülözik a színháztörténeti vonatkozásokat, esetenként egyegy kevésbé ismert eseményt vagy jelenséget világítanak meg, ezért közlésükről nem mondhattunk le. Még egy korrekciót hajtottunk végre. A kor szokásainak megfelelően egy-egy levél keretében is gyakran ismétlődtek - rövidített formában - bizonyos kifejezések: megszólítások (tisztelt, méltóságos, nagysága, tekintetes stb. ) vagy elszámolások esetében a pénzegységet jelentő rövidítések (rénforint, krajcár stb. ), vagy egyes funkciók korabeli rövidítései. Ezeket a könnyebb olvasat kedvéért feloldottuk; s a nem egységes rövidítéseket a szó teljes ki írásával helyettesitettük. A levelek jegyzeteiben feltűntettük az eredeti kézirat lelőhelyét, könnyen megtalálja az olvasó az utalást arra vonatkozóan is, hogy esetleg hol jelent meg korábban a levél, vagy azt, hogy eddig teljesen ismeretlen levélről van-e szó. Ha a levél eredetije hozzáférhető, de közölték is, mi az eredeti változatot tartottuk szem előtt. A jegyzet any ágban előforduló nevek lexikális magyarázatát mindig az első előfordulási helynél adjuk, egyes nevek, személyek további előfordulásaira a névmutató nyújt tájékoztatást. Az idegen kifejezéseket mindig első előfordulásuk alkalmával magyarázzuk meg. A jegyzetanyagot megkíséreltük bővíteni olyan forrásanyaggal, esetenként újabb levél közlésével, amely közelebb vihet a levélben foglaltak jobb megértéséhez, így kerültek be a jegyzetekbe Darvas Ferenc és Mérey Sándor levélváltásának darabjai vagy például - Debrecen és Szeged esetében - a jegyzőkönyvekben megmaradt feljegyzések szövegei. Az egyes fontosabb személyekkel kapcsolatosan megpróbáltunk utalni a
