Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

LEVELEK (1-108. sz.)

Zsibó, 1807. október 23. Méltóságos Consiliárius Ur különös tiszteletű jó Méltóságos Uram! A Theatrum gyarapodását, a Tagok igyekezetét nagy megelégedéssel és Örömmel értettem. Procurator Reach (sic!) Jósef Urnák a Theátrumhoz, mind magának, mind Feleségének, ki most is gyakorta hasznos Szolgálatokat tészen, különös vqnszódását tapasztaltam; söt másoktol is azt hallom, hogy maga Rehák Ur, nem tsak ezen Társaság mostani környül állásaiban sokat fáradozott, mig a Játékokhoz hozzá kezdhettem, de még ez előtt, miolta a régi Theatrum el enyészett azt mint egy Phoenixet hamvából is, ha mod lett volna benne fel éleszteni igyekezett. - Igen jónak gondolnám tehát, mivel igy szabadsága nem lévén reája, hogy a Théátrum körül munkálódjék. annak ezen vonszódása által nem használhat, ha a Méltóságos Consiliárius ur ötet is meg bizná, s a Theatrum körül való dolgoknak igazításában eszközül, eddig való fáradsága jutalmául fel venné; annyival is inkább, mivel az árenda dolgában oly különös egyben jövéseit látván a dolgoknak Ötet abban plenipotentiáltam; meg is határoztam magamban, hogy a Theatrumot ki Árendálván mind a két Társaságot soutinirozzam, melybe hogy néki a Méltóságos Ur segedelemmel légyen ki instálom, a fő vigyázatot mindenütt magának tartván. Ezen dolgot, hogy a factiok tárgyai ne legyünk, mig végére hajtatnék titokban tartani jónak gondolom. - A Méltóságos Consiliárius Urat magát kivántam volna erre egyenesen ki kérni; de foglalatosságait tudván, s azt is látván leveléből, hogy mindig jelen nem lehet ennyire terhelni nem bátorkodtam. Magamat már továbra is ajánlván tisztelettel vagyok a Méltóságos Consiliárius Urnák alázatos Szolgája B. Wesselényi Miklós