Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

LEVELEK (1-108. sz.)

jJPest, 1807. május 3oJ] "Ernyi szerint a pártos tagok terve b. Wesselényi alól magokat teljesen kivonni,, jul. 1-től saját kezökre játszani s a jövedelmen megosztozni, azt mondván, hogy a cassa az összes pénzzel ugy is az övék, mert ők szerezték. E törekvés okai a következők: a/ a nagy jövedelem miatti elbizottság; b/ ebből kifolyólag az a vélekedésök, hogy ez örökké igy fog tartani s b. Wesselényire többé sohasem szorulnak; annál kevésbé, "

mert némely nagyszájú, de csekély tehetségű ember még azzal is biztatja, hogy átalveszi őket, dupla fizetést ád nékiek; meg nem gon dolják a háládatlanok, hogy az olyan ember csak addig igér, (és talán ád is) még kereset lesz; ellenben az, hogy Nagyságod akkor is kegyes atyjok volt, midőn semmink sem volt, egyiknek sem jut eszében . Az elszakadásra például vevék Murányiékat; ha azok "impune

11 elmehettek, mért ne bonthatnák fel ők is a "conventiot". A tagok e tervöket máj.29-én nagytitokban közölték Kaposmérei Mérey Sándor királyi fiscalissal, kiről tudták, hogy a volt pesti társaság ügyeiben részt vett s tanácsát kérték az elszakadás módjáról. Mérey megértvén tervök végczélját és okait, melyeket tisztességeseknek sehogy sem tartott, kitérő választ adott s másnap (30-án) reggel elhivatván Ernyit, neki mindent elmondott és meghagyta, hogy b. Wesselényit azonnal értesitse s egyszersmind kérje, hogy a felügyelettel "

egy oly tekintetű uri gavallért

" bizzon meg, a ki meg birja őket zabolázni. . .