Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

magyar nyelv és a magyar színészet megállapítása érdekében" címmel. Teljesen az említett cikk szellemében érvel Abaúj megye felszólítása a haladottabb külföld példájával, a színjáték erkölcsi hasznának és nyelvfejlesztő szerepének kiemelésével. Spielenberg vetette fel először az országosan összegyűjtendő 400 ezer forintos pénzalap tervét is, amire a megye itt hivatkozik. A javaslat sorsáról ld. 232. jegyz. /Bayer NO I. 135. kk.p./ 214. Az 1793 májusában gr. Unwerth örökébe lépő új német igazgató, Eugen Busch elvállalta a magyar társulat vezetését is. A két együttes egyesülése kedvező volt a magyar színészet fejlődése szempontjából: anyagilag kedvezőbb helyzetbe kerültek, a műsor gazdagodott, mesterségbeliekben is sokat tanultak a németektől. Busch rendkívül látványos, gazdag kiállítású előadásokat rendezett: katonadrámák, balettek, pantomimek, bécsi bohózatok és polgári drámák kerültek igazgatása alatt színre. A legnagyobb sikereket azonban meseoperákkal /elsősorban a Varázsfuvolával/ érte el. A közönség megnyerésére a magyar társulat is énekes játékokkal kísérletezett. Első ilyen jellegű bemutatójuk: Pikko hertzeq és Outtka Perzsi /Philipp Hafner: Prinz Schnudi und Eva Kathel/ F : Szalkay Antal Z: Chudy Oózsef 1793. május 6. Hafner eredetileg irodalmi szatírának szánt darabját a pesti német társulat 1792. február 15-én mutatta be nagy sikerrel. Szalkay Antal magyar átdolgozása nem Hafner eredetijén, hanem a pesti előadás céljára készült német daljátékszövegen alapul, melynek szerzője valószínűleg Franz Xaver Girzik, a német színház énekese és "színpadi költője". Chudy Oózsef zenéje is ehhez az előadáshoz készült /ld. 215. jegyz./, Chudy Erdödy gróf pozsonyi operatársulatának /ld. 91. jegyz./ feloszlása után került a pesti német színházhoz, ahol na-