Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

gyobb megszakításokkal 1801-ig működött. /Pukánszkyné: Az első magyar énekes játék: A Pikkó herceg és Outka Perzsi/ 215. A rendkívül érdekes cikk szerzője Verseghy Ferenc. Bírálata, mely a daljáték magyar szövegének énekelhetőségét, prozódiai problémáit kifogásolja, is azt bizonyitja, hogy a zene a német változathoz készült. Chudy zenéjéből semmi sem meradt fenn, a szövegkönyv bejegyzései szerint a kor valamennyi divatos stíluselemét tartalmazhatta /valcert, török indulót, kupiét, verbunkost, sőt a Varázsfuvola egy részletét is/. Verseghy Szalkay korábbi irodalmi működésére céloz, aki szatíra iránti érzékét Blumauer travesztált Aeneisének fordításával bizonyította. /Virgilius Éneása I. rész, Bécs 1792./ Batteux

, Abbé Charles /1713-1780/ francia esztéta, fő müvében /Traité sur les Beaux-Arts réduits á un même principe, 1745/ a műalkotás általános érvényű esztétikai kritériumait igyekezett megragadni. Nézetei nagy hatással voltak a német irodalomesztétikára, Magyarországon elsősorban Dayka Gáborra és Verseghyre. Ramier, Karl Wilhelm /1725-1798/ német esztéta, színigazgató, az antik metrika feltétlen híve. Batteux alapján készült elméleti munkája: Einleitung in die schönen Wissenschaften. Termetzky Franciska, Láng Ádám, Kelemen László ld. 164. jegyz. Váradi Mihály /?-?/ úttörő színész. 1791-94 között a pesti társulat tagja, rendezőként is működött. 1794-ben a társulat első aligazgatója, a belső ellentétek miatt távozott. A formentérai remetét Verseghy fordította magyarra /ld. 189. jegyz./. A pesti társulat 1793. október 28-án mutatta be. Erdélyben Boér Sándor is lefordította /ld. 236. sz./. 216. A Pikkó herceg nagy sikere /1793-ben hatszor játszották/ az énekes játékok felé fordította a magyar társulat figyelmét. Az operaelőadások fő szorgalmazója Szerelemhegyi And-