Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

A gr. Unwerth-tel, a német színház bérlőjével 1791 októberében kötött szerződés értelmében a magyar társulat nem játszhatott a pest-budai német színházakban, külön helyiséget kellett bérelnie. A Reischl-bódéban tartott előadások sorozata az országgyűlés szétoszlass és a játszóhely alkalmatlansága miatt szeptember 26-tal megszakadt, csak a novemberi pesti vásár idején játszott még négy alkalommal a társulat. Pest megye közbenjárása és a megyék feliretainak hatására a Helytartótanács Podmaniczky Józsefet bízta meg a magyar színészet ügyének rendezésével. 1792 decemberében jött létre az együttest igazgató bizottság /főigazgató: Podmaniczky József, gazdasági vezető: Szentkirályi László, irodalmi igazgató: Schedius Lajos/, majd december 28-án megállapodás született Unwerth-tel:előadásonként 3 arany lefizetése fejében játszhattak a magyarok a német színházakban azokon a napokon, mikor nem volt német előadás, /ld. bővebben: Bayer NJ.I.134-151.

p./ 212, A játszóhely és igazgatás kérdésének rendeződése után a társulat művészi színvonala javult, csak műsoruk hagyott némi kívánnivalót maga után, hiszen 1793 során szinte ugyanazokat a darabokat játszották, mint előző évben. A repertoár hiányosságain kívántak segíteni az ekkor meginduló sorozatos drámakiadványok, különösen Endrődy Magyar Játékszíne /ld.183. jegyz./. A társulat 1793-as műsorára ld. Bayer NJ. 163.p. 213. A vármegyék kezdettől fogva aktívan részt vettek a nemzeti színjátszás megteremtéséért folytatott küzdelemben: feliratokkal, adományok gyűjtésével támogatták a játékszín ügyét. Abaúj megye itt közölt körlevele a felállítandó nemzeti színház anyagi alapjának kérdésével foglalkozik. Spielenberg Pál, az Ephemerides Budenses özerkesztő

je /ld. 104. jegyz./ 1792 végén terjedelmes cikket közölt lapjában "Intelmek a