Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

A darabot 1793. augusztus 20-án mutatta be a pesti társulat. 89. Menschenhass und Reue ld. 77. jegyz. Kóré Zsigmond /7-1793/ erdélyi származású, Bécsben működő festő. Iskolai színmüveket is készített /ld. 237.sz. is/. Az ember-gyülölés és a megbánás. Vigsággal és szomorúsággal elegyitett játék 5 felvonásban. Forditotta Kóré Sigmond Bétsben 1790. Marie-Ooseph Chénier Charles IX ou la Saint Barthélémy c. történelmi drámáját 1789 novemberében mutatta be a párizsi Comédie-Française. Az 1572. augusztus 23-i /Szent Bertalan-éji/ hugenotta-mészárlásról szóló darab a benne rejlő politikai allúziók miatt páratlan sikersorozatot ért el. A magyar színjátszás szerveződésére ld. 92.sz. 90. Per Doktor und Apotheker /Karl Ditters von Dittersdorff-Gottlieb Stephanie jr./ énj. 2 fv. B: Kärntnertortheater, 1786. július 11. Magyarországon először Erdődy gróf pozsonyi operatársulata játszotta /1786. szeptember 15./. Pesten 1787, november 26-án mutatták be a Várszínházban, ahol ez volt az első operaelőadás. 91. A Pest-Budára összehívandó országgyűlés hírére a magyar újságok az addiginál is nagyobb nyomatékkal hívták fel a figyelmet a fővárosi állandó színészet megteremtésének szükségességére /ld. 81. jegyz./. A játékszíni és nyelvkérdést összekapcsoló cikk szerzője - Kazinczyhoz hasonlóan - az arisztokrácia áldozatkészségére, hazafiságára apellál. Erdődy János gróf /1723-1789/ pozsonyi operája a legjelentősebb főúri színházak egyike Magyarországon. Társulata 17851789 között működött Hubert Kumpf /ld. 45. jegyz./ vezetésével. A színház 1785 májusában Paisiello: König Theodor von