Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

Scipió álma. Magyarra fordíttattak Kovásznai Sándor által. Kolozsvár, 1782. 61. Bécsben az 1776-os színházi szabadalom eredményeként gomba­mód szaporodtak a különböző - általában rövid életű - színhá zi vállalkozások. A tudósításban szereplő 6 színház többsége valószínűleg ilyen, a külvárosokban létrehozott színpad/ a nagyobb bécsi színházak közül ekkor három működött: - a Burgtheater /ld. 15. jegyz./ - a Kärntnertortheater /az 1709-ben Bécs városa által létre­hozott színház 1765 óta tartozott az udvar felügyelete alá, de ez csak 1785 októberében vette saját kezelésbe, addig különböző bérlők kezén volt./ - az 1781-ben megnyílt Leopoldstädtertheater. 62. II. /Nagy/ Frigyes porosz királyról van szó /1712-1786/. A II. Oózsef által 1770-ben felállított színházi cenziíra gon­dosan ügyelt arra, hogy az előadott darabok sem a jó erköl­csöket, sem a felsőség iránti köteles tiszteletet ne sértsék 63. Leiningen-Oagsburg Dános Fülöp herceg türkheimi udvari szín háza a XVIII. században keletkezett számtalan fejedelmi ma­gánszínház egyike volt. A tudósítás nem annyira színháztörté­neti szempontból, mint inkább a jozefinizmus tolerancia-el­vének propagálása miatt érdekes. 64. Az egri szemináriumban a szokásos farsangi ünnepségek kere­tében előadott darabok mindegyikét nem sikerült teljes biz­tonsággal azonosítani: Az első feltehetőleg Molière Fösvényének valamilyen adaptá­ciója , fordítója ismeretlen. A Kpdrust feltehetőleg a Codrus oder Muster der Vaterlands­liebe /Oohann Friedrich von Cronegk; tragédia 5 fv./ Bá-

Next

/
Thumbnails
Contents