Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

tartója Ferdinánd főherceg /1754-1806/, ennek felesége Maria Beatrice d'Esté modenai hercegnő volt. Maximilián herceg ld. 13. jegyz. Az 1781-es tűzvész /ld. 19.sz./ után újjáépített mantuai színház 1783. május 10-én az II Trionfo della Pace /Giuseppe Sarti-Cesare Olivieri/ c. operával nyílt meg. 43. Zondi auf dem ungarischen Schlosse Oregel ein Originaltrauerspiel in drei Akten. Preszburg, 1783 bey Joh. Mich. Landerer. Gros

, Johann /1759-1839/ bazini német polgár, tanár, színműíró. A darabot Eszterházán Oiwald társulata 1783. szept. 26-án mutatta be, Pozsonyban 1784. július 11-én játszotta először Schikaneder együttese, s később is gyakran szerepelt a magyarországi német színtársulatok műsorán. Az első pesti magyar társulat 1795. aug. 21-én Pétzely György fordításában vitte színre /Zondi György vagy Drégely várának veszedelme címmel/. Gros Szondija a korszakban egyre szaporodó magyar tárgyú német darabok egyike, tárgya Szondi György helytállása Drégely várának 1552-es ostromakor. A német színtársulatok az 1780as évektől egyre gyakrabban kísérleteztek a magyar történelemből vett témákkal a magyar közönség megnyerésére. Schikaneder 1784-es pozsonyi műsorán még két hasonló tárgyú darab szerepelt. A tudósítás nemcsak a tárgyválasztást helyesli, hanem elvi kérdések kifejtésére is felhasználja az alkalmat. A színjáték funkciójának erkölcsi oldalról való megvilágítása dramaturgiai irodalmunk jelentős emlékévé teszi a felvilágosodásra jellemző "morális színház" eszméjének jegyében fogant cikket. Az írás, melyen világosan felismerhető a sonnenfelsi színházeszmény hatása, a XVIII. sz. világnézetében központi szerepet játszó hasznossági elv alapján hangsúlyozza: a színház az erkölcs iskolája, mert "a vétkektől való irtódzásra, a Virtusnak pedig követésére" nevel.