Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)
Utószó
me népszerűsítésében. MÍg a Magyar Hírmondó utolsó évfolyamai egyre inkább a hanyatlás képét mutatják, Szacsvay Sándor 1786-ban Bécsben megindított Magyar Kurír c. lapja a magyar újságírás új korszakának kezdetét jelzi. Az 1780-as évek végén Bécsbe helyezett magyar újságírás változott külső feltételek mellett vette kezdetét. Az újságok ellenőrzése már II. József uralkodásának utolsó éveiben jelentősen megszigorodott, a császár halála után pedig hamarosan újabb korlátozó intézkedések láttak napvilágot. II. Lipót 1790. szeptember 13-i rendelete megtiltotta a hatósági intézkedések hírlapi kritikáját; I. Ferenc trónra lépése /1792/ után csakhamar lépések történtek az irodalmi élet megbénítására és a sajtó elnyomására. E 9Y új , szigorúbb korszak nyitányaként a bécsi magyar újságokat felülvizsgáló magyar kancellária részletes utasításban szabályozta a cenzúra új irányelveit, melyek az érdeklődésre számot tartó, aktuális bel- és külföldi hírek közlését szinte lehetetlenné tették. E megszorítások ellenére az 1790-1792 közötti időszak politikai sajtóját nagy élénkség jellemzi. A nemesi-nemzeti mozgalom kibontakozásával megnőtt a birtokos középnemesség belés külpolitikai érdeklődése, az értelmiség mellett ez a réteg is egyre inkább igényelte a hírlapi tájékoztatást. Az olvasók számának növekedését jól tükrözik a következő számadatok: míg a Magyar Hírmondónak 4-600 előfizetője volt, a Magyar Kurírnak 1200, a Hadi és Más Nevezetes Történeteknek közel 1300, nem számítva a szétküldött számtalan ingyenes példányt. Az 1789. július 7-én induló új magyar hírlap, a HADI ÉS MÁS NEVEZETES TÖRTÉNETEK elsősorban ezt az új olvasóközönséget, a köznemességet igyekezett megnyerni. A nemesi mozgalom vezetői és ellenzéki főurak támogatásával a nemzeti, nyelvi, irodalmi és politikai törekvések összehangolására megindított újság kezdetben nem hírlapi formában jelent meg, hanem az egész nemzetet leginkább foglalkoztató külpolitikai esemény, a török háború történetét közölte folytatásokban, előbb hetenként egy, 1789 októberétől pedig
