Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)
NEMZETI SZÍNHÁZ
Az opera alapja és lényege, először a' zene 's azután az ének; *s minthogy a' magyarnak — hála is'cnî — operazenéje nincs, sőt mivel a* pesii magyar szi up ad* énekesei, többnyire i«émetek és roszak, s az egész hazában egyei len egy tisz'a magyar e's jó dalszinéaZ társulattal sem bfruuk : a' magyar i pera csak üres szó, haszontalan álomkép, egy bor/asztó kisértet, melly nem létezik, " u:ég is áltatólag hat sok ember* képzeleléreTj Mi jó czéljok> volt tehát a* Bajza utáni igazgatóknak e* létezőnek vélt semmi* túlságos pártolásával? Felelet: semmi! — Es semmiből lesz semmi, — mond Lear király. A' nemzeti nyelv, szellem és éizeimek' terjesztéséről szó sem lehet Tehát bizonyosan az olasz-franczia-német operazene-'a ének' «lômozdilasa vagy meghonosítása magyar nyelv által, Budapest* városában !-Ha ez vob czéljok, akkor nem igen köszönik -meg a' nevezett nemzetek, hogy kedves művészeteiket amúgy magyarosan elronfák *s kijaródiázták; kfllönbeu ezt olly jó fizetésért magok is megtfndék, 's j'gy kár azt az egy két magyar vagy félmagyar énekest is olly bűn' kivitelére, használni, melly csak nem/elünk becsületét sérti. Vagy talán az idegen zene. - 's énekmüvészét' kitűzése, magas.-a emelt tanítói széke által, magyar zene-'s énekművészetet akart alapítani az igazgatóság? Szomorú dolog, ha valamely nemzet* bármilly művészeiének- torszfáját, idegen égalj* befolyása alatt, vagy még inkább idegen üvegházban köil felnövelni, 'a azt szabadon 's Önmaga 1 ól nem engedik kifejlődni. «—;-. Ha valaki nekem e* kérdé re jól megfelel:, niképen*lehet a* silányul előadóit idegen külföldi zenéből, eredeti magyar zenét tanulni?-' lekötelezem magamat félév ala't 24. eredeti operatextus' Írására. Mennyiben mozditá-eló a' magyar színpad' idegen operája magyar zenénk' fejlődését, bizonyítja a' Csel czimű egyetlen' egy nagy magyar opera, melly két izbeiT*R(iaték 's ugyananyiszor bukott 'S vájjon ezen,