Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)

NEMZETI SZÍNHÁZ

25. Hogy ne volna Fáncsy teljes hatalmú igazgató, midőn megszeppenvén a hirlapí felszólalások miatt, mindannak daczára is., hogy már az igazgatási ülésben , a játékrend közakarattal, s a felügyelő helybenhagyásával el volt készítve, ő azt önkényesen megváltoztalá, s Degré vígjátékát és az Országgyűlési szállást adatta, habár ezt a lelkiismeretes rendezők ellenzettek ? — • 26. És ki meri azt állítani, hogy Szigligeti ne volna a nemz. színháznak egyik leghatalmasabb igazgatója, midőn Ő az igazgatóság nevében proklamatiókat, rendeleteket, hirdetéseket bocsát szét, midőn az igazgatási ülésekben, tehát a szinház minden ügyében szava van (agyán miért, talán mert olly remekül játszik a színpadon ?), midőn a játékrend készítésekor ott ül a többivel? s ezek már csak azért is, mert személyes jelenléte emlékeztető befolyással van reájuk, többnyire az ő darabjait tűzik ki, noha ő est némi hamis mosolygással, ellenzeni látszik; — midőn közös költségen Bécsbejár hetekig, olasz éneke* seket, krajczáros komédiásokat keríteni a nemz. szinház számára ? Hát ki nem igazgató (ehet illyeszniket? \ 27. De märe való is az a titoknoki hivatal ott, hol mint iüy nemzeti intézetnél, titkolózás helyett nyilvánosságnak kellene uralkodnia? Miért nincs a titoknok helyett egyszerű jegyző , fogalmazó , ki a határozatokat tollba venné, de azért az igazgatásra befolyással nem volna? S minek az illy jegyzői hivatalra szinészt alkalmazni, kinek feladata a színpadon játszani, Ben pedig jegyzőkönyvet vinni, belépti jegyek fölött ellenőrködni, a czédulák javítását elvégezni, láttamozni sat. ? — És vájjon hogyan lehet a nemz. szinház titoknoka az, ki mint Szigligeti, nem hogy idegen nyelveket tudna ugy, hogy azokon levelezni is képes volna , de még saját anyanyelvén sem tud leinti csak tiz sort is a nélkül, bogy nyelvtani, vagy helyesírási hiba ne volna benne, ? — 28. Ki hozta azon szabályt, hogy a játékszini bíráló választmányban minden ember bíráló lehessen, akár ért a dologhoz, akár nem ?.. 29. Miért van olly sok fölösleges, haszonvehetlen , s még is jó fizetést húzó egyén a nemz. színháznál?— -- • ., . * 30. Miért szerzik most össze Magyarország minden részéből a csinos fiatal színésznőket? midőn például Priell Cornelia, — kit a titoknok fedezett fel és hozott Pestre, Balogh Pepi, és Komlóssy Ida, mind csak egy szakmára alkalmasak, söt még Lendvayné körébe is bele vágnak ? — S mi hasznát veszik több jő fizetéssel biró másodrendű egyénnek ? Lehet-e ennél roszabb gazdálkodást csak képzelni is ? 31. Mikép kezelik a szinházi czédulákat? —3Iint van az, hogy naponként 50krajczárt kell ráfizetni a nyomatási költségre ? És ki nyer legtöbbet a szinházi czédulán, s mi oknál fogva? — . ' 32. A nemzeté lévén a nemz. szinház, nemde joggal követelhetjük azt, hogy nyilvános számadást adjon az igazgatóság? s vájjon mióta a házi kezelés fenáll, volt-e csak privát hivatalos számadás is? — 33. Mindaddig mig nyilvános számadás nem lesz, nem szabad-e az egész nemzetnek kételkedni a felől, miszerint a pénztár tisztán kezeltetik ?. —