Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

a' visszaadási gyakorlatok tehát ai en leke­zeli szereptanulással kezdetnek meg. • A' sugó nélküli szereptudás első alaplétele a' színpadi művészetnek. melly nélkül jelessé;­rol álmodni képtelenség. Mert ha színpadon a' színésznek egész eszmélete egyedül a' szerep' >zavaival van elfoglalva, mi marad akkor lelké­ből a' szerep' szellemi részére : a' jellemre és kifejezésekre ? Hogyan teszen szert szavak­káli kínos küzdelmei közepeit a' szükséges bel­nyugalomra, könnyüségre, szabad mozgására a* művészi teremtő geniusnak , stb? De honnan is van az, hogy sok szinész a' legjobb akarat és meglehetős emlékezet melleit sem <ud memorizálni? Felelet: mert nem birja a' dolognak gyakorlati kulcsát, azon logical mó­dot, melly a' tanulást sokszorosan megkönnyí­tse az emlékezetnek. Az egész titok ezen elvben fekszik : elő­ször dolgot, 's azután szavakat tanulni ; vagy : értelem s ítélet' közbevetése által az emléke­zettél. Az én methodusoni e* részlten következő: Előveszem szerepemnek egyes beszédét, 's figyelemmel átolvasom. Ha értelmem csak kissé fogékony, azonnal kitűnik előttem a' beszéd' fő tárgya, a' középpont, mellyet mindenek előtt el kell foglalnom mint tető fokot, honnan az egé­szet beláthassam magam körül- Ha már a' fő tárgy hatalmamban van, felosztom a' beszédet apró részekre, egyes tételekre (Satz). Az első tételt megtanulom ; — I. i. a' benne foglalt esz­mét ; — ha ezt könyvnélkiit tudom, hozzá akasz­tom a' második léteit logical kapcsánál fogva, s elmondom magamban együtt ; e' kettőhöz ragasz­tom ismét a' harmadikat, 's igy tovább. Ha e' móddal párszor végig mentem a' be­széden , érezni fogtam, hogy az alatt intg értel­mi tehetségein a' dolgot emészté meg, a' szavak is emlékezetemhez tapadtak. Megpróbálom most az egészet könyvnél­kül felmondani. Értelmem' szemei a' főtárgyon függnek, s emlékezetemet a' logics' fonala ve­zeti egyik gondolatról a' másikra. Azon helyek­hez, hol emlékezetem fölakadt, bizonyos Ismer­tető jelt gondolok, mellyel mintegy emlékeze­temhez tűzöm 's e helyeket gyakran ismétlem egymásután. Azonban egy pár illy siikerUIt fölmondás kor.tnse csábítson el senkit; nagyon csalatkoz­nék , ha ki ezzel szerepét eléggé tudni vélné. Semmi hiszékenység öntehetségünkben ! Sta­dium' dolgában kérlelhetetlen legyen a' sztnvHz msga Iránt. Gyakorlat és ismét gyakorlat, mi* a' szerep' szaval —• a' leirt rendben — annyira az emlékezethez nőnek, mint a' Mi atyáak. A' szavak' leirt rendén válteztatai ama sza­bad. Csapás a' szavalás' törvényei azok , mely. lyeknek még a' szerzői jogok és tekintetek i> alárendelvék. Ha például a' fordító illy fonákéi helyezés' szavakat: „ő némelly dolgokat job­ban tnd tán nálamnál, de vannak viszont dol­gok, mellyeket én jobban tudok mint ő." F mondat' végét a' szavalás' törvénye igy paran­csolja megigazíttatni : „Mellyeket é a tudok jobban mint ö." Mert Itt személyek közt van el­lentétel. Most fenszóval kezdek tanulni, hogy halló érzékem is segédül szolgáljon az emlékeret munkájának. Fenszóval ugyan, de még nem sza­valva tanulok, az az nem érzelmi kifejezéssel. azonban nehogy valami visszás hanglejtéshez szokjam, melly szerepem' lényegével ellenkez­nék, 's mellytöl később igen nehéz volna el­szoknom : némi szabatos lejtést adok hangom­nak , az az gyöngén érintem az érzelmek' felü­letét. A' színészi képzelet néha önkénytelenül is szavalásra ragadja az emlékezet-gyakorlót, 's ez csak ógy nem fajnland üres modorrá, 'a ki­batömeggé, ha mindenütt az érzelem' igazi hang­ja tnd megszólalni. Fenszóval tanulni könnyebbség' tekintetén kivül szUkséges főleg a' nyelv forgásának kigya­korlása végett is; mert csupán gyakorlottság biztosithat ama botrányos színpadi nyelvbotlá­soktól, mellyeknek a' darabos, művészietlen szerkezetit dictio nálunk olly gyakran teszi ki a' színészt. A' nyelvforgás' gyakorlatát hosszabb Időre elhanyagolni nem tanácsos. Miként a' gyakor­lat épít bármi gyenge tehetségen : épen ugy satnynlnak el a' szerzett ügyességek, 's legszebb erők is hanyagság és gyakorlaihiány miatt. Ha már most a' tárgy, és szavak illy úton vérünkben feloszolvák ; ha a' költő' gondolatai a' színész' eredeti gondolataivá váltak, akkor eléggé sajátolva van a' mü, anyag, s a' vissza adás' további gyakorlataira bátran léphetünk Tehát mivel e' sajátolt mu anyag még fdomta­lan, jellem, forma és jelentés nélküli: a most következő tanulmány leszen a' szerepnek JSrtelanl kid olaja >•••. re!fogásnál az egészről megyünk a' részekre, visszaadásnál a »

Next

/
Thumbnails
Contents