Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)
megfordiiva : részekről az egészre. Amott képzeletünktől értelmünk , Ítéletünk Teszi át a' műtárgyat vizsgálatul ; emitt az értelem és Ítélet' műhelye kidolgozva adja át azt a' képzelet s -rtelemnek. Migretsg tàmttor S*inés*ett stúdiumok I. Sif rcptiàiialml methodic*. (Fő!) tat»«.' I. Értelmi kiiiniitoiús. Tudjuk , hogy a' színpadi visszaadásnak két alkotó része van : a° szavalás és testjáték. A' szavatásnak pedig első feltétele : hogy a' hallgatónak értelmére, meggyőződésére hasson, mert csak ezen előzmény után hathat képzeletére 's érzelmeire Azért a' heszéd-anyagot értelmi oldalról kelt mindenek előtt kidolgoznunk. Mihez képest a' beszéd' textusát szétdaraboljuk technical alkotó részei szerint, míg darabolási munkánk az abeczére vezet vissza bennünket. És nincs különben. Tessék bár ezen ábéf zeig leereszkedő uiethodica szörszálkasogatásnak , gyertuekesuek , csekélyesnek : bizony mondom, hogy ezeu eljárás okszerű és elinulaszihalatlan. A' technical részecskék'legkisebbiké is külön kidolgozást kivan, ha egy, minden részben tökéletes, egészet akarunk előállítani. Türelem azéft, ifjú sorsosim, vagy inkább kitartó szenvedélyes szeretet! melly nélkül senki sem Ion aagygyá művészetben Tehát az ábéezéhez. Tartanak szigorú önvizsgálatot : valljon ki tudjuk-e minden egyes betű' hangját tisztán, elegyiileileni.il ejteni? valljon nincsen-e kiejtésünkben akár szokási, akar természeti (organicai) hiba, 's ha van : ne nyugodjunk, inig ezen hibától nem tágító gyakorlat által meg nem szabadultunk. Mert ki betahangokat nem, az szavakat sem képes helyesen ejteni ki, következőleg szavalalában olly alaphiba van, melly mindig sérlöleg hat a' iniveltebbek' hallására, 's e' hiba egymaga leronthatja mindazt, mit a' stúdium másfelől épített Ha a' betühangokkat készen vagyunk — azaz megisinerkedénk ebbeli hibáinkkal, 's a" kijavítás' utján vagyunk, — átmegyünk a' szótagokra. Megvizsgáljuk, valljon tudunk-e helyesen articulálva beszélni. Mert nyeltünk ágy tudjon, vagy tanuljon bánni a' beszéddel, hogy annak nemcsak szótagjai, hanem minden betűi tisztán megszámolhatok legyenek, mint létrafogak. Egyetlen betiihang se veszszenel vagy olvadjon egygyé szomszédjával, kivéve a' szükségkép összeulvasztanitókat; a'szó'végtagja vagy végbetüje el ne nyelessék, hanem minden betű illóleg kihangoztassék : ekkor lesz a' beszéd helyesen articulálva. A' nyelvmiiszer' bajainak két elleniűlsága az, melly a' beszédet leginkább rontja : a' hadarás és dadogás, amaz szokási, ez inkább természeti hiba. Mind a' kettőnek lehetőségét cank igen kis mértékben teszsrük fel szineszbeu ímert különben színpadra egyik sem való), melly mégis minden esetre szerencsétlenség ; azonban utasítjuk őket Shakespeare' tanácsához, ki azt mondja : ,,A' gyakorlás vjalakitni képes a' természetet, S az ördögöt vagy megszeliditi, Avagy kihajtja bájerőivel." Kddig a' nyelv' kerekeinek gyakorlatát szorgalmazók, most a' betühangokról az eszmehangokra megyünk át. A' textust egyes bevégzett értelmű mondatokra szaggatjuk , 's egyenként veszszük őket érteimi tanulmány alá. Gondolatinknak a' beszélő hang' fel- 's alálejtése ad világos jelentési. E' pontnál kissé állapodjunk meg. Minden egyes mondat valakiről mond valamit, például : Péter félszázadra megölte a szinügyet. A' magyar'müérzéke nincs kifejlődve. Ha most a' tárgyra akarom inkább vonni hallgatóm' figyelmét, mint arra, mit róla mondani akarok : akkor a'tárgy'nevét emelem hangommal magasabbra, a' többi szavaknál pedig leeresztem hangomat, például : Péternek van igaza. Ma a' P ohár V i z fog adatni, 'stb. Ha pedig a' tárgynak tulajdonságát, állapotját vagy cselekvéseit akarom kitüntetni : akkor ezen tulajdonság- és állapotszót mondom lentebb hangon, minta' tárgyat magát, például : János beteg. A' tegnapi darab jó. Lajos szaval. István cselekszik. „Igen, hazátok dús, nagy, büszke hon, Méltó hazája bátor férfiaknak." Ks igy a' mondatnak akáiinellyik szava is bírhat értelmi fontossággal a' többi felett, minél fogva az emelt hang kizárólag öt illeti, süt •-gyes szótagja vagy betűje is, például: Hamlet. Mi a' fegyvere? Osric k. Kard és vi-tör. Hamlet. Ezek fegyverei volnának.
