Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

nem csak tudja, mint mestersége' abczéjét, hanem leszi is; az az: a' tudás által ment-e vérébe 18 a' gyakorlat utján ? és 2., valljon hozhatni-e felszínpadunk történetéből adatokat.inik szerint jobbjaink k3~> ziil egyik vagy másik a' tanúlhaílan bírálómban is mutatkozék? Ha a' krónika ezekre igennel feje* lend: akkor önnek azon beszéde hogy férfi, és nö színészeink mind gyenge szavalók: fából csinált vas karika, az az : képtelenség. Ha jobbjaink közül valaki képes volt 10 — 20 legkülönbözőbb egyedet magából kiteremteni: az a' szavalás minden nemének bírja eszközeit Szeb. úr; az minden emberi érzelmek nyelvén fog beszélni tudni, ezt elhiheti nekem. Igazítsa meg tehát magát Szeb. úr.'sniondja : hogy a' költemények' nem minden neme alkalmas a' szavalásra , már csak azért is, mert nem mindeniknek szükséges végczélja, hogy szavaltassék, mint például a' drámának. De lássuk ön általános leczkéjét hozzám a' nem egészen kezdőhöz a'beszéd művészetről, hogy tanuljunk, 's kitessék önnek igaz kritikusi érté* ke. Ön engem igy dicsér meg tudta, és akarata ellen ,—mert ez valóságos dicséret : — „Egressy az Úrihölgy-néV. csak vég-stropháit birta kiemelni ; szavalásának elbúsulás, és fájdalom volt characlere. .. .sat. Felelet Az Úrihölgy nem általános, hanem relatív irányú költemény, melly bizonyos időre , helyre, osztály-fractióra vonatkozik, 's közvetlenül ezekhez szól ; mert a' bün, melly ellen kikel , nem köz bűne az embereknek, hanem csak kir vétel szerinti. Az illy szavalmányok felfogását tehát czéljok' szempontja határozza meg. E' költe. mény hölgyhöz szól, kit nemzeti bűnök terhelnek, de kit javitni, a' honnak megnyerni, tnegle'rileni 2*