Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

akar. Én, a' szavaló, ebben a harag és boszú elemeit háttérben hagyáin, mert azt hiszem, hogy goromba szidással hölgyet bajosan hódíthatni ; azért némi keserű szemrehányás színében olvasztám föl a' haragot, mint a' melly nem akar egész erejével bántani, 's nem is annyira a'személyre, minta'dologra, és ennek szerző okaira boszankodik, némi vegyületével a' keserű szánatnak. Ezt igazolják a' költőnek im e' szavai : „./....te nem vagy bűnös. Nevelőd Jellemtelen kornak volt gyermeke. Gyöngéd szíved hajlott a' kény előtt, 'S megvette a* szellemtél hidege !" A' « hangfelosztásban pedig olly tacticát alkalmazók, mi szerint a' költeménynek buzdító, engesztelő , lelkesítve intő része bírjon túlnyomó erővel a' szigorú felett ; minél fugva az emphasis, hangsúlyát a végstrophákra helyzém, azaz: csak ezeket emelem ki; mert ha mindent kiemelünk, semmi sem lesz kiemelve Sz. úr. — íme felfogásom' kulcsa. Miként felelt meg előadásom ezen felfogási alapnak azt is tudom, de meg nem mondom önnek ; annyit mondok csak : hogy itt a' mértéket kedélyállapotot szokta határozni. Meg lehet, hogy ön, ellenkezőleg fogván fel a' költeményt: amúgy magyar miskásan elkáromkodta volna helyemben ; 's ebben ön' Ízlésének csak ugyan senki sem parancsol. Tessék folytatni leczkéjét. S z e b. Honnan tudja ön , van-e a' belgépeizetről kimerítő tudomásom, vagy nincs ? Hátha például van tudomásom erről is ... Az igazgatás buzdíthat, kedvet adhat, jutalmazhat, büntethet; de játszani maga nem taníthat ; a' restet, hanyagon szorgalmassá nem teheti ; a' rosz emlékezetűt, butát , éles eszüvé nem varázsolhatja. Tehát ne akar-