Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

rendékét. Most az általános fiókból (essék egy észrevételt elővenni Sz. úrnak; de kívánom isteniül, hogy Uly specialis kmlarczot ne valljon vele, mint az iméntivel. Szel). Én íigy vélekedem, hogy a' beszéd müvészetbeni megrovásoknak még maga Egressy ur is veheti hasznát ; mert ön sem olly erös a' szavalásban , hogy önnek a* régi igaz szabályok emlékezeteibe hozatala > felesleg legyen. Egressy G. Ugyan kérek egy iüy beszéd müvészetbeni megrovást. Szeb. Szívesen. — Febr. 1. Fáncsy' javára bérszünetben : J)iot/ysia. Férfi és nö színészeink mind gyönge szavalók. Mióta Budapesten magyar színészek* szavalnak, alig lehet mondani 3 — 4 sikerült szavalatot Kevesbbé sikerült Egressynek az „Urihölgy." Ő csak a' vég strophákat bírta némileg kiemelni. Szavalásának elbúsulá^, és fajdalom volt charactere; holott e* költemény megbántott, és felháborodott lélek sugnlnia, mit mérsékelt boszú, és férfias neheztelés hangján lehet csak jellemzöleg visszaadni. EgressyG. A'szavalás'művészeiének csupán egy kis része tanulható Sz.^ úr. Kinek a' színészet nem csupán kenyérmesterség: e' kevés, tanulható részt pár év alatt magáévá teheti, 's mivel színészetben a' tudás tevéssel jár: természetévé, szokásává gyakorolhatja. E' tannlhatóság' köre azonban elvégződik azon pontnál, hol a' művészet biralma veszi kezdetét, 's ez a' tanulhatatlan rész, melly a' hivatást egyedül teheti kétségtelenné színészben. Most a' kérdés: 1., valljon a'magyar színészek jobbjai közül egyik vagy másik bebizonyitotta-e már, hogy a' szavalás' tanulható részét