Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)
ürességet elolvasá, — aligha nem monda Shakspearrel: „Te pedig Szebeklébi maradj mindig az, a mi vagy, és silányságod nevekedjék koroddal! félre!* 1 * Én pedig, kihez Őt utasítja, azt mondom, hogy igenis, szolgálatára, ö mindenben örömest tanácsomat használná , ha nekem erre őntanulmányim időt engednének. (Némelly növendék társaim kérelmére több ízben kezdek szavalati leczkéket tartani, de mindig abban kellett maradniok.) Azért javaslatom ez : iskola hiányában forduljon az öntapasztalás nagy mesteréhez, 's épen ellenkezőleg Sz. úr tanácsával akarjon egyszerre kitűnő szinész lenni, 's vállaljon mindjárt nagyobb szerepeket, (ne féljünk, mert nem fogja ő azokat mind el is játszani akarni nagy közönség előtt,) ez a' legbiztosabb mód öntehetségeit a' föladattal minden részletekben összemérve megismerni, 's hiányait jó idején gyakorlat, és illető tanulmányok által kiigazítani. Ezen kísérleteknél a' művészet' óriási nehézségeivel közvetlen érintkezésbe jővén, eleinte vissza fog rezzenni, 's lelkére bizonyos nyommaszló aggodalom szálland; de a szenvedélyt egyszersmind egy féltékeny nyugtalanság' aczél Idegzetű energiája ragadja meg, melly az erők' sokszorozója, 's örök izgalója leszen. Igy majd sorra veszi, elrendezi, 's elől kezdendi tanulmányait , és csak kénytelenségből vállaland erején felüli szerepeket, mint ez úttal is történt; mert a* vállalásra nézve Egressy Béni önkényétől teljességgel semmi sem (iigg , mit olly avatottnak, mint őn akar látszani, tudnia kellene. Ekkor leend csak alkalma a' kritikának is az abezén kezdeni tanítását; 's egyenként véve elő a 1 színészet' elemeit* az általános elveket a' specialissimákig fejtegetni, 's lassanként az egész mntanon végig vezetni szinész nö2
