Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

a közvélemény előbb ulább kiszolgáltarja nekik AZ igazságot. i. : . n,.; Szeb

dkl. ön szólt, és ismét olly hangon, a' minőn egykor az Athenäenmban a' táblabírói jellemű leczkékröl értekezett, ée magát Kossuth ellenében martyrnak avatta fel* . Egressy G. Ugyan jó hogy a' táblabírói jellemet eszembe juttatja. Ezennel van szerencsém azt, akkori teíjos értelmében, önre is illeszteni. A' hang pedig gyakran csak viszAang Szebekl. nr. 'S hogy én magamat martyrnak avattam volna fel, azt, bocsánat, maga a' tény hazudtolja meg. Én csak 4 azt mondám, hogy midőn szinetzeti áldozatokról van szó, akkor az iigymartyrok nem a' tekintetes urak oldalán vannak. Annyit tes zen-fc ez önnek rhetoricája szerint, mint magamat avatni martyrrá ?—Én a' martyrságot minden dicsőségével együtt szívesen önnek engedem; nekem nincs kedvem azzá lenni, hanem indok jeles elméket, kik e' pályának lőnek áldozati. Szebeklébi. Minél durvább, pedansabb, iskolás gyermekibb az észrevétel, annál könnyebb is azokat tűrni egy kis philosophiával és önérzettel, ha az tiszta, és elbízottságtól ment. Egressy G. Igen, de nem az a* kérdés, tekfitetes úr, hogy könnyü-e tűrni az észrevételt. Hanem hasznos-e vagy nem , valamelly ügyre nézve. Nekem például, könnyűnek igen könnyű volna a' tűrés: mert hallgatni igen kényelmes dolog, de én még is fáradságot veszek magamnak a' charlatanságokat nem tűrni, mivel nekem épen ugy tetszik. Hogy őn e' nemtürési kedvemet hiúságnak, önzésnek szíveskedik nevezni, 's a' nem tűrés becsületesebb indító okai közül nekem mit sem akar tulajdonítani, minők például az igazság' érdekei.