Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

tudomány, művészet, nemzetiség, erkölcsi jogok körében : ez önnek szinte tetszésében áll ; 's látja én azért önre nem haragszom ; olly elfogult sem vagyok, hogy másról mindig a' legroszabbat tegyem fel; én szívesen megengedem, hogy őn a' t legbecsületesebb szándékból Írja úgynevezett kritikáit, hogy Öc talpig csupa merő hazafiságból áll; Igen de, fájdalom, itt nem Önnek hazafisága a' kérdés Szeb. úr; hanem hogy a'jó akarat mellé valljon nem hiányzanak-e önnél még bizonyos csekélységek ez álláshoz, mellyet magának követel, 's képes-e ott hasznos dolgokat véghez vinni? Kérdezhetném ugyan még, hogy kitől nyeré ön kiváltságát mindig egyedül beszélhetni ? Kérdezhetném azt is: bogy a' türelem, és halgatás philosophiájának apostola miért nem mutatott maga jó példát ? De én ezek helyett csak azon kis megjegyzést teszem, hogy ön bizoyosan liberális magyar, még pedig azon tisztes fnjábol ezeknek, melly csak magának liberális. Legjobb lesz megvallani Szeb. úr, hogy a' türelem philosophiájának is határa van; 's hogy önérzetünk a' közdolgok' balkezelésének nem tűrésével igen is Összefér; mert hiszen v

ha a' hallgatás elvének minden idő hódolna, a' tévedések' őspora kegy magotságra nőtt volna már as igazság felett." S mert hiszen a' hallgatás dicső erényét a' sirban elég atkáimnak lesz vég, 's határ nélkül gyakorolni. Tehát minden esetre csak éljen az ellenmondás, éljen a* vita i Szeb. Zavaros beszéd, hogy a' bíráló mit vegyei bírálata alapjául , meddig menjen ; és ne menjen bírálatában .... Mintha a' kritikusnak nem volna szabad hasznát vennie, illedelem, és méltányosság korlátai közt, bírálatában még a' szinész személyes körülményeinek is, és