Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

site részszel Coriolan előre nyomult, 'a mindenütt a' legnagyobb szerencsével foglalta el a' római birtokokat ; formaszerüleg szembe szállni vele senki Bem merészelt ; e' dolgok rémületbe hozván a' római népet, ez a' számüzési itélet rnegseui^'^sét, 's Coriolan' visszahivatását sürgetés ki már táborával Rómától csak 40 stadiumnyi távolságban állott. Egyenlő akarattal elhatároztaték tehát Rúiuálian , hogy Coriolan visszahivassék ; 's az ebbeli követség Coriolan' rokonaira bízatott. (V-d. felv. 1—2-d.jel.) A'követség' ajánlatát Coriolan kevélyen utasította vissza, 's kárpótlást kívánt a' vnlskusok' számára Róma által okozott minden előbbi veszteségeikért , 's gondolkozásra 30 napot engedett Rómának, mi alatt seregével Róma alól visszavonult. E' visszavonulást Tullus, ki már Coriolan' hírére és dicsőségére, melly öt elhomályositá, féltékeny kezdett lenni —ennek gyanúsítására használta. A' harmincz nap' elteltével , mi alatt Coriolan újabb elfoglalásokat tön Róma' tartományaiban , újra követségek küldettek hozzá, mellyek minden kivánatát teljesíteni ígérek , mihelyt Coriolan és a' volskusok fegyvereiket letennék. Ez ajánlat is visszautasittatott, s a' megfontolásra''még három nap engedtetett. Rómában átalános lön az aggodalom és zavar; végre Valeria, Publicola' özvegye , több római asszonyokkal Coriolan' anyjához mentek, kik rábírták, hogy velők együtt a' táborba menjen, fia' kiengesztelése végett. E' jelenet Coriolant előbb lefegyverzé, de csak hamar erőt vett magán, 's kérlel hellénnek maradni eltökélé. Azonban a' természet hatalmat vőn szivén, forrón kebléhez szoritá övéit, 'a anyját kihallgatá. Az anyai szózat által mélyen megilletve, a' nőket Rómába visszakiildé, s maga a' tnlsknsokkal a' következő éjjel eltávozott. Ez est-mény Rómában nagy örömet oknzoit, mig a' volsknsok' nagy részét elkedvetlenité, sőt Tullus'ármánykodása által egészen Coriolan ellen idegzé. Minek következtében kívánták Coriolantól, hogy tisztséget letegye és sáfárkodásairól számot adjon. Coriolan magát nyilvánosan akarta már igazolni : de ellenségei , szónoklata' hatalmától tartva, szóhoz jut' ni nem engedek , hanem zajt támasziának ellene, rárohantak, és meggyilkolák. (V. felv. 5d.jel.)Ha e' történeti vázlatot Shakspear' tragoediájával összehasonlítjuk, hol ezen csontoknak már búsa és vére van : szemeink előtt áll azon átalakulásnak egész processusa, mit political tényeknek szenrednlök kell, mig drámává egészülnek , tisztán elkülönítve Iáijnk azon drámai elemeket, mellyek ama' tényekből hiányzanak, és érzünk bizonyos közvetítő erőt a' középponton, mellyben a' két heterogen elem összeolvad. És ezen közvetítő erő legelőször is a' poesis, melly a' világtörténet' végtelen egészéből kiválasztott eseménycsoportot bizonyos szempont alá véve, annak egységet, bevégzett kerekdedséget ad. Illy számszerű felosztások és kivonások nyomán az egyes mű-elemek' és lényegeik' miségének kérdésére könnyen megfelelhetünk; 's megjegyzem itt, hogy az általam ígért positiv Kas ezekben határozódik, mert a' miként' kérdésére positive megfelelni, bizonyos technical határokon felül, nem áll a' mütudomány' hatalmában (mi nem kevesebb volna,mint könyvben talentumot osztani), é'felelet a'producliv lángelmének örök titka marad. Tények , miket a' történet ad, a' dráma' egészének csak egy részét teszik : a' legvégső eredményt, azon drámai működések, küzdelmek , szóval azon fokozatos progressas nélkül, mik a' gondolat és cselekvés közli tért drám.'ilag betöltik. B' lényeket a' történet pusztán, határozott formát nélkül adja; azegyéniségek, mellyeknek fenekéről ama'tények egykor kfszàrmaztak-, elenyészvék az idők' homályában, miként elenyészett amaz osvilági állatszörnynek eredeti tesfalakja, mellyaek csont•Ikaia a' régi ritkaságok' csarnokában bámnltaiik. Political eseményeket tehát, a' poesis' feloszlató '» amalgnmizalA erejénél fogva, dramatizálni , általában a következőben áll. A' világtörténet nem az anyagnak, » érzékiségnek , hanem a szellemnek története; és mint Hlyen, neiu egyesek' magányéletét, hanem az emberiségnek átalános élelmozgalmait jegyzi föl emléklapjaira ; hol egyesek és lómegek , miat status-polgárok és osztályok lépnek fel, bizonyos társasági formákban gondolva, 'a nyilvános viszonyaikban mozogva. Egyes hősöket és honpolgárokat lálnnk itt, magányviszonyaikból kilépve, közérdekek' mezején a' társaságért küzdeni. látunk másokat az egész emberiség' egyetemes ügyében érezni, gondolkodni , cselekedni. De tűnjenek föl az egyesek bármi magas rendu lényekként a' közhalandók' szemében : ők még is emberek maradnak, kiket az anyagtól, az érzékiségtöl külön gondolni 's elválasztani nem lehet. Az emberi szellem Iegmagasb nemű cselekvései' mindenikének legvégső oka mélyen lent az egyéniség' fenekén rejtezik. A' tett, legelső eredetében csak névtelen sejtemény, öntudatlan vágy volt, mit