Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

last a lap /jan. 6-án/ a választmány csődhirdetése ellen, nagyobb hatáskört sürgetve az igazgatónak, az ellenzék vezérvármegyei csoportjához tartozó Eádaynak. A prózai szinészek bérigényéről folyt vita menete a következőt - Pesti Hirlap 1841. márc. 6. Kossuth Lajos: Nemzeti Játék szín ügye

. A vezércikk igen éles hangon birálja a fizetésemelést sürgető és Lángh Paulina esetére hivatkozó drámai színészeket: Lendvaynét, Laborfalvyt, Fáncsyt és Barthánét. /A régi gázsiért visszaszerződött Egressyt a cikk természetesen nem emliti./ - Athenaeum 1841. márc. 7. -y* Szinházügyi hir és voks. és V.t utóirat

. A cikk tehát két részből áll. Első, terjedelmesebb fele ingerült kirohanás a színészek ellen, akik - úgymond a nemzeti áldozatkészséggel visszaélnek, s ezért akár "tűrjük, ha egy pár évig a kerepesi ut temploma zárva leszen...!" Vörösmarty az Utóiratb

an békitő álláspontot foglal el és a bérkövetelőkkel szemben a két legjobb szinész, Megyeri és Egressy példáját hozza fel: "Őket, kik elv miatt távoztak el,pártul fogta a közvélemény..." /Az első cikk szerzősége régi vita tárgya. Gyulai óta mindkettő Vörösmarty müvei között szerepel, mint legutóbb, a kritikai.kiadásban is: Vörösmarty Mihály összes müvei

. 14.k. Bp,1969, 239-42. A cikk jegyzeteiben Solt Andor összefoglalta a vitát ist 628-30. Véleményével ellentétben szerintünk Toldy, sőt Nyáry Pál szerzősége sem zárható ki./ - Pesti Hirlap 1841. márc. 10. Fáncsy Lajos: Igazolás. Visszautasítja Kossuth márc. 6-i vádjait és tagadja 3000 pengőforintos évi követelését. A cikkhez fűzött szerkesztői jegyzetben Kossuth rámutatott, hogy itt személyes ügyeken tul, elvi kérdésekről folyik a vita.