Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)
AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - A Nemzeti Játékszíni Tudósítás "utóélete"
melyeknek a mocskos kesztyű és a sáros csizma voltak leginkább birálati tárgyai..." 2 ^ Itt félbeszakitjuk az idézetet, hogy leszögezzük: ez az utolsó mondat, amely a győztes Bajza tollából került ki, csaknem mindmáig döntően meghatározta a Nemzeti Játékszini Tudósitás utóéletét. Az irodalmi vagy szinházi köztudatban, ha egyáltalán szó esik még e korai kassai kezdeményezésről, az értékelés. és minősités meghatározója a siron túlról is Bajza József. Pontosabban: ez a maliciózus mondat a Nemzeti Játékszini Tudósitás gyászjelentése majdnem másfél évszázadon át,.. A miértre elsősorban nem az a magyarázat, hogy Bajza József irodalmunk által elfogadott nézetei kikezdhetetlennek bizonyultak a muló időben, hanem az a sajátságos helyzet, hogy - Bajza szavával élve - az "utóvilágnák* t általában nem állt módjában összevetni a kanonizált Bajza-szentenciát a Nemzeti Játékszini Tudósitás 16 számával. Ma sincs pontos áldatunk arról, hogy hány példányban jelentek meg a lapszámok. Talán egyszer az alapos levéltári kutatás felderítheti a kassai Werfer nyomda művelődéstörténeti jelentőségét, s e műhelyben megjelent kiadványok pontos példányszámának a megállapításával fény derülhet a lap elterjedtségének fokára. Egy azonban bizonyos: e lapszámból nagyon kevés maradt az utókorra. Kevés? Ennél is kevesebbl Kölcsey olvasta, Bajza még olvashatta valamennyi lapszámot, a későbbieknek ez már nem állt módjukban. A lapnak évtizedeken keresztül nyoma veszett, mig 1890-ben Váli Béla arról értesít, hogy megtalálta mind a 16 számot.^ 3 Az ő halálával újra nyoma vész. Sajtótörténészek nem látták, közkönyvtárak, tudományos könyvtárak folyóirat és hirlapállományában nem található.Az 1940-es évek elején két adat jelzi, hogy létezik a lap egy teljes példánya 51 Kassán, eléggé megközelíthetetlen helyen: a Berzeviczy család levéltárában. Itt caak a kassai zenei kutató, Keller Imre tudott hozzáférni. Magyarországon egyetlen száma, a 12-es létezéséről tudtak a kutatók, ezt a számot a miskolci Hermann Ottó Múzeumban őrzik, s ezt az egyetlen szamot ismertette
