Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)
AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - Az első magyar színházi lap születése
kelt növekedésről beszélhetünk csupán. Nincsenek pontos adataink a város lakóinak nemzetiségi összetételéről: a korabeli felmérések a felekezeti hovatartozás szerint vették nyilvántartásba a lakókat, ami nyilvánvalóan nem azonos a nemzetiségi megoszlással. 1817-ben a kassai plébánia területén 11 963 lakost tartottak nyilván, ezek között 10 435 római katolikus, 948 ág. evangélikus, 574 református és 6 zsidó. Ugyanez a nyilvántartás 1831-ben 12 042 kassai lakossal számol. ^ A város népessége németekből, szlovákokból és magyarokból áll, s a.három nemzetiség közül nem a magyarok alkották a többséget. Ezért meglepő, hogy ez a város adott otthont a magyar szintársulatnak, ez a város lett a magyar szinészet legfőbb patrónusa a húszas évek végén, harmincas évek elején. Déryné Emlékezéseiből és más forrásokból is tudjuk, hogy - néhány nemesi és polgári családot kivéve - a magyar főurak házatáján e városban a társalgási nyelv a német volt. Sőt a húszas-harmincas évek nemesi családjainak tagjai egymás között is javarészt németül leveleztek. Ennek ellenére nem a véletlen müve, hogy Kassa és a megye lelkesedéssel áll a magyar azinészet ügye mellé. E város háromnyelvű művelődési életében a magyar szellemi élet sohasem hiányzott. A magyar művelődési élet hagyományai Kassán nem a magyar színészek megjelenésével alakultak ki - ők csak előrelendítették azt. 1790—ben, amikor napirendre kerül az első hivatásos magyar színtársulat megteremtésének a gondolata, a Hadi és más nevezetes történetek cimü lap a következő kassai tudósitást közli: "Egy buzgó, de magát meg nem nevezett Hazafinak Kassáról hozzánk utasított Leveléből olvassuk nagy örömmel, hogy ott 3-4 alkalmas Személlyek is vágynak, kik készek akármely szempillantásban a Jádzásra való hivatalnak el fogadására. . . w * A Magyar Hirmondó 1793. április 20-án Kassáról érkezett tudósitásáoan arról értesülünk, hogy Abauj vármegye támogatja a felállított Nemzeti Játékszini Társaságot és a tuja dósitó a nemzeti teatrom hasznáról értekezik. 1791 áprilisáig Kazinc:^ Ferenc is Kassán lakott és dolgozott, baráti és ismeretségi köre fogékonynak bizonyult a magyar szellemi
