Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)

AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - Az első magyar színházi lap születése

müvészségben szorgalmatosább magok gyakorolhatása tekintetéből segiti és serkenti el-annyira, hogy hasznos hazafiúi áldozatai foganatosán éreztetik..." 1829. november 1-én ugy kezdheti el a társaság újra előadásait, mint Abauj megye társasága, s nem lebecsülendő eredménnyel: "azóta, olly ditsóretesen folytatja azokat, hogy az idegenek helyben hagyását is szerentsés lett megnyerni, nagy lelkű Fő-UgyelŐjét /Berzeviczy Vince - E. S./ pedig kegyes pártfogásáért éppen . • 4 meg nem szégyeníti...** 1829-1833 között /ez átmeneti, de nem jelentéktelen években/ Kassa városáé volt az érdem, hogy e nivós színtársulat továbbfejlődését lehetővé tette. Hem véletlen, hogy a budai szinésztársaság, amely 1833-ban kezdi tevékenységét, s majd az 1837-ben létrejött Pesti Magyar Színház nagy része is kassai tagokból állt jó ideig ők alkotják a törzsgárdát az ország első színházában. /Az "első" ezúttal nem kronológiai megjelölés, hanem minősitő jelzői/ A kassai évek színháztörténeti korszakot jelölnekt mig korábban, 1824-1827 között Kolozsvárnak volt a legjelentősebb színtársulata, ezt követően Kassa az, amely a budai feltételek létrejöttéig fókuszába tudja gyűjteni a legkiemelkedőbb szinészegyéniségeket. Ónként adódik a kérdést miért éppen Kassa? Azt már elöljáróban is leszögezhetjük, hogy a bevezetőben is jelzett, a napóleoni háborúk után bekövetkezett demográfiai változások itt nem játszanak számottevő szerepet. Kassa I830 táján nem tartozik a népesség, alakulása szempontjából a dinamikusan fejlődő városok közé. Nagyságrendben a közepes városok között van, a lakosság számát illetően számos más város - Selmecbánya, Győr, Komárom, Baja, Szabadka, Zombor, Kecskemét is megelőzi, hogy most a legnépesebb városokat; Pest-Budát, Pozsonyt, Miskolcot, Debrecent ne is említsük. 1839-ben is Kassa a 15* helyet foglalja el népessége alapján a városok között,^ A különböző statisztikai adatok egymásnak ellentmondóak ugyan, de annyi mindenképpen megállapítható, hogy 1830-ban a lakosság száma 12 000 körül van, s ha a korábbi évek adatait nézzük, inkább stagnálásról vagy nagyon mérsé-