Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)

AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - A Nemzeti Játékszíni Tudósitás az idö rostáján

is műsoraira tűzi a darabot. A főszereplők most is ugyanazok, csak a biráló rangosabb: Vörösmarty. És mit ir a darabról és az előadásról? "Silány kis darab; de életet és érdeket nyer Déryné ós Szerdahelyi által, kik Marcsa és Farkas szerepé60 ben mesterül játszanak..." A kassai társulat elsősorban operatársulat, műsorának zömét, jelentősebb részét az operák, daljátékok vagy a zenei betétekkel megtűzdelt színdarabok teszik ki.. "Kassán igen kedves a Dall-játék..." - irja a szerkesztő /7. o./, ami igaz is, hiszen a közönség összetétele /akár az előképzettséget feltételező zenei ismeretekre, akár a nemzetiségi tényezőkre gondolunk!/ olyan, amely kedvei a zenésjátékoknak, operáknak. Mint a bevezetőben is jeleztük, a szinház profiljának jelentős szerepe volt abban, hogy a városba érkező "énekes társulat" szinpártolásra tudta hangolni a kassaiakat. A "szinház" itt is ráfizetéses,^"'" de nem annyira, mint máshol, ahol hiányzik a vármegyei "támogatás", vagy a nem magyar anyanyelvű városi lakosság pártfogása. Csáky 22 operai és 7 egyéb zenés előadásról emlékezik meg, s az első beszámolót is egy Mozart-opera krónikájával kezdi /Titusz szelidsége/. Azzal az operával, amelyet Déryné választott jutalomjátékául. Csáky elismeréssel nyugtázza, hogy bár a Mozart-müvek betanulása nem könnyű feladat, a társaság ezt az operát viszonylag hamar betanulta, s ez alkalommal nemcsak az egyes énekszámok /"ének Darabok"/, hanem a karénekek is sikerűitek. Mozart művészetét nem kezdte ki az idő, holott a nagy zeneköltő ekkor már negyven éve halott volt /+1791/. Lángelméjét most is elismerik, de "a mostani könynyebb izlés" Kassán is Rossininek biztosit diadalmenetet, akinek ebben az időszakban 5 operáját játsszák /Olaszné Algírban, Othello, Tolvaj szarka, Izabella, Tancréd/, mig Mozartból csak hármat /Titusz kegyessége, Don Juan, Tündérsíp/. Nem kétséges, hogy Csáky elsősorban Rossiniért lelkesedik, s egyik müvéről ki is fejti: "Rossini irta, kinek neve elegendő bizonyság arra, hogy muzsikájának valóban kellemesnek kell lenni..." /17. o./ A lelkesedése fokozódik, ami-