J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

De maradt egy-két hűséges barát, S egy, aki élte fagyos talaján is Megőrizte az ifjúság hevét. Hamis parádé, üres lenne az élet, Ha bátor lelkek nem vigasztalnának. MATILDA Ne aggódj, atyám, találunk hajlékot. MÁRFFY Attól tartok, tul kemény volt szavam. Nem tudtam, hogy házasságot igért, Elvégre, ez tisztességre vall, Hidd el, a hire rosszabb nála. Ki tudja? Talán még jóvá tehetnéd. MATILDA Szent Isten! Mit kell hallanom! MÁRFFY Ugy értem, ha szived szabad lenne. De nem szabad. Azt hiszem, méskülSnben Ez a birtok s a vadakban dús erdők Megérnének egy kis gondolkodást. MATILDA Atyám ne többet! Oly idegen, Természetellenes minden szavad. MÁRFFY Matilda, megbocsáss, pillanatnyi Gyengeség fogott el. öreg vagyok, Az élet kegyetlenül megviselt.